Szinte minden hangulathoz találunk filmeket: akár a könnyed szórakozás, akár az elmélyülés a célunk, rengeteg opció áll a rendelkezésünkre. De valóban véletlenül választunk filmet, vagy a választott film tudat alatt valamilyen üzenetet hordoz számunkra? Vannak olyanok, amelyek általánosan köthetőek életszakaszokhoz, krízisekhez? Hogyan jeleníthető meg az életünk forgatókönyve filmek segítségével? A nemrég megjelent Hollywood terápia című könyv ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.
Számos pszichológus, pszichoterapeuta ad ki időről időre könyveket, melyeknek kettős célja van: egyrészt egy adott problémára irányítja a fókuszt (például a kiégésre), másrészt bizonyos esetek, terápiás ülések lenyomatának megosztásával a hasonló krízissel, problémával küzdők a gyógyulás reményét kaphatják meg. Hasonlóan működnek a filmek is. A mozivásznon látott történet, cselekmény gyógyírként hathat, segítheti a lelki gyógyulást.
A játékfilm-terápia
A szerzőpáros a filmeket a pszichoterápia kiegészítő elemeiként alkalmazta. Véleményük szerint a játékfilm-terápia bár nem helyettesíti a pszichoterápiát, mégis egy olyan terápiás formává alakult, mely úgy szórakoztat, hogy azáltal fejlődünk és önmagunkat is megismerjük. Ehhez elengedhetetlen, hogy a film megszólítson bennünket, be kell hogy vonódjunk a film cselekményébe.
A film lehetővé teszi a tanulást is, hiszen minden film rendelkezik valamilyen mondanivalóval, üzenettel. A cél az, hogy megtaláljuk ezt az üzenetet, és értelmezzük, mit jelent számunkra. Ehhez elengedhetetlen a ráhangolódás: egy ellazult állapot kialakítása, mely nyitottá teszi érzékszerveinket az élmények befogadására. Nem ajánlott felületesen nézni, mert bár a cselekményt megérthetjük, de a lényeg, a film lényének a megragadása ilyen formán elvész számunkra. A szerzők ajánlása szerint előzetes benyomások nélkül közelítsünk a filmekhez, a könyvükben szereplő értelmezéseket csak az első megnézést követően olvassuk el.
A Hetedik életszínpad – Szeretet, szerelem, párkapcsolat és harmónia
Cikksorozatunk első részében olvashattok a többi életszínpadról is, mint például az agresszió vagy a múlandóság színpadáról. Most a szerelem, szeretet archetípusát tartalmazó Hetedik életszínpad kerül bemutatásra, filmes példákkal kiegészítve.
A szeretet, szerelem igénye alapvető hajtóerő (drive), végső soron célunk szeretni és szeretve lenni, megtalálni azt, akivel ezt a párkapcsolati harmóniát meg tudjuk teremteni. A szerelem érzését átélve a hetedik mennyországban érezhetjük magunkat (véleményünk szerint innen eredhet az Hetedik életszínpad elnevezése is). A szerzők szerint ez egy olyan kaland, mely tele van kihívásokkal, de ezek mellett meg is ajándékoz bennünket.
A Hetedik életszínpad akkor kezdődik el számunkra, amikor megtaláljuk azt a személyt, aki a nagy Őt testesíti meg számunkra.
A szerelem folyamata dinamikus, tévedünk, ha azt hisszük, hogy végig a földöntúli boldogság állapotában leszünk.
Kezdetben tökéletes a harmónia, a földöntúli boldogság, ebben a szakaszban nagy az egymás iránti figyelem. Majd ezt követi a valósággal való találkozás szakasza, mely során meg kell küzdenünk a harmóniáért, ekkor megismerjük saját és partnerünk árnyoldalát is. Konfliktusok, kompromisszumok, békülés: ez a Hetedik életszínpad színdarabja. A párkapcsolat egy olyan folyamatos tanulási folyamat, mely a szerzőpáros szerint mindennapos pszichoterápiát jelent.
Erősségek vs. gyengeségek
Minden életszínpadnak megvannak a maga erősségei és gyengeségei, utalva arra, hogy az adott életszínpadot tekintve milyen feladatokkal, kérdésekkel kell megküzdenünk. A Hetedik életszínpad erősségei: készség a szeretetre, belső egyensúly, igazi harmónia, diplomáciai tehetség és tapintat, belső és külső béke megteremtése. A gyengeségek: látszatharmónia, párkapcsolati függőség, hiúság, konfliktusok kerülése.
A kérdések is az erősségekhez és a gyengeségekhez kapcsolódnak:
- Mit teszek azért, hogy szeressenek?
- Olyannak mutatom magam, mint amilyen vagyok?
- Szeretetre méltónak tartom magam?
- Mennyi energiát fektetek a lelki szépségembe?
A szerzők több gyengeséget, erősséget és kérdést fogalmaztak meg, mi a teljesség igénye nélkül csak néhányat közlünk.
A Hetedik életszínpad filmjei
A szerzők ehhez az életszínpadhoz húsz filmet írtak le, melyből kettőt választottunk ki, ezekre világítunk rá a továbbiakban (a filmek mondanivalójának egy aspektusát kiragadva). Figyelem, az alábbiak cselekményleírást tartalmaznak!
- A felolvasó – The Reader (2008)
A film Bernhard Schlink regényének megfilmesítése, mely az idősebb Hanna Schmitz és a fiatalabb Michael Berg közötti titkos szerelemet írja le. Michael felolvas a nőnek, mintegy csereként szerelmet kap. A film első rétegét tekintve a cselekményt ismerhetjük meg, míg a második réteg rávilágít a film mélyebb aspektusaira.
Az első réteg: Hanna Schmitz nem tud olvasni, melynek oka a múltjában keresendő, Michael Berg pedig egy álma válik valóra azzal, hogy beavatást kap a szerelembe egy idősebb nő által.
A második réteg: egy örök igazság rejlik a filmben, miszerint nem az életkor tesz bennünket felnőtté, amit nem sajátítottunk el vagy tanultunk meg, az később is feladatként fog előttünk állni (Hanna Schmitz korábban nem tanult meg olvasni, mely az egész életére hatással volt. A film zárására végül elsajátította az olvasás képességét.).
A film reményt adhat azoknak, akik elmulasztottak az életükben valami lényegeset:
van esély és lehetőség a pótlásra!
A kérdések is a mulasztáshoz kapcsolódnak: Elmulasztottam-e valamit fiatalkoromban, ami a mai napig hatással van rám? Hogyan tudom pótolni a mulasztást?
- A nagyon nagy Ő – Shallow Hal (2001)
Hal édesapja korán meghalt, egy leckét viszont hátrahagyott fiának: mindig a vonzó arcra és tökéletes alakra koncentráljon a párválasztást illetően. Hal így is cselekszik mindaddig, míg nem találkozik egy személyiség-tanácsadóval, aki hipnózissal átprogramozza úgy, hogy azt követően a nők belső értékeit látja, a külsejükre „vak” lesz. Megismerkedik főnöke lányával, Rosemaryvel, aki kezdetben el sem hiszi, hogy Hal neki udvarol. Hal barátja nem örül a férfiban végbement változásnak, így megkeresi azt a tanácsadót, aki hipnotizálta a férfit és megkéri, hogy csinálja vissza a folyamatot. Hal valóban szerelmes lett Rosemarybe, így a hipnózis hatásának megszűnésekor vissza akar kerülni a hipnotizált állapotba, mert attól tart, hogy ha meglátja kedvese valós alakját, az ártani fog szerelmének.
Az első réteg: a szerelem vakká tesz, ennek a vakságnak ez elmúlása után kezdődik az igazi párkapcsolati munka (megszűnik a tökéletesség érzete, el kell fogadnunk egymás hibáit, közösen kell dolgoznunk a párkapcsolatunkért).
A második réteg: a film a szépség múlandó voltát emeli ki, idővel a szépség halványodik, a lelki, belső szépség kerül kiemelkedő szerepbe.
A film főképp azoknak szolgálhat terápiaként, akik
csak a külső értékekre figyelnek és figyelmen kívül hagyják a belső értékeket.
A filmhez kapcsolódó kérdések:
- Mennyire fontos számomra a külső szépség? Mennyi energiát fektetek magam is a szépségem ápolásába?
- Ehhez képest mennyit teszek a belső szépségemért?
- Mekkora hangsúlyt fektetek a külsőségekre?
- Mennyire fontos számomra, hogy a látszatot fenntartsam?
A könyv segít bennünket az életszínpadainkhoz tartozó filmek értelmezésében: nekünk nincs más dolgunk, csak nyitottan ráhangolódni és a zavaró tényezőket kizárva élvezni a filmet, felfedezni, hogy milyen üzenettel bír a számunkra. Keressük meg a filmekre vonatkozó kérdéseket és válaszoljuk meg azokat, ezáltal mélyebben megismerve önmagunkat!
Felhasznált irodalom:
Ruediger Dahlke & Margit Dahlke (2019): A Hollywood-terápia: Amit a filmek elárulnak rólunk. Bioenergetic Kiadó.
