Freud Jofi nevű chow-chow kutyája a legtöbbször részt vett az üléseken. Freud meg volt róla győződve, hogy a kutya segít a pácienseknek ellazulni, őszintébbek és oldottabbak a jelenlétében. Ma sem ritka jelenség, hogy pszichiáterek és pszichológusok egyaránt kutyájuk társaságában vezetik a terápiákat. Ezzel párhuzamosan az irodák világában is megjelennek az állatok, egy-egy kolléga kutyájának bent tartózkodása a legtöbb munkatársat lelkesíti, egy melegebb és barátságosabb hangulatot hoz létre. Az állatasszisztált foglalkozásokon hasonló hatások segítik a résztvevőket a kitűzött célok felé vezető úton, mint amelyek ezekben a helyzetekben közvetetten tetten érhetőek. De milyen hatásokról is van szó pontosan?
A társállatok emberre gyakorolt jótékony hatását több kutatás is vizsgálta. Az állatok közelsége ugyanis számos, jól lemérhető változást okoz testünkben: csökken például a vérnyomás és lelassul a szívverés. Ezáltal egy nyugodtabb, relaxáltabb állapotba kerülhetünk, ami csökkenti a stressz-szintünket és a szorongásunkat, ugyanakkor növeli a biztonságérzetünk. Ez értelemszerűen bármely tevékenységgel párosítva – legyen az terápia, vagy egy hétköznap az irodában – nagyon hasznos lehet számunkra. Ebben az állapotban ugyanis sokkal produktívabbak vagyunk, továbbá a komfortzónánkból kibillenve új tanulási folyamatok is megindulhatnak, hiszen olyan helyzetekbe kerülhetünk, melyek által újfajta visszajelzéseket kapunk viselkedésünkről. Ezeket a visszajelzéseket pedig sokkal könnyebben tudjuk énképünkbe építeni, mivel
az állattal való kapcsolat érzelmi életünkre is hatással van: érzelmi stabilitást, harmóniát teremt, szórakozást, kikapcsolódást és játékot jelent.
Mind érzelmi, mind kognitív szinten, sőt testi reakcióinkat tekintve is jótékony hatása van tehát egy állat közelségének, épp ezért terápiás helyzetekben is szoktak kutyás vagy lovas tevékenységeket alkalmazni a szakemberek. Az állatasszisztált terápiát előzetes diagnózis mentén, főképp gyermekekkel végzik, akár súlyos gyógypedagógiai esetekben is. Ha például egy mozgáskorlátozott gyermeknek szenvedés a gyógytorna, az állat megsimogatására, a vele való törődésre azonban ő is késztetést érez, motiválttá válik. Ezt az ösztönös késztetést a biofília elmélet azzal magyarázza, hogy velünk született vonzalmat érzünk a természet iránt, így az állatok iránt is. Az állatasszisztált terápia az érzelmi hatások miatt azonban nem korlátozódik kizárólag a gyógypedagógiai helyzetekre. Azokban az esetekben is alkalmazható, mikor a nehézség nem szemmellátható, például, mikor kevés érzelmileg támogató kapcsolattal rendelkező vagy érzelmileg gátolt személyekről beszélünk. Az állattal való foglalkozás ilyenkor egy kiváló gyakorlóterepe a szociális készségek beépülésének, mivel kevés emocionális veszélyt tartogat. Ugyanakkor az állattal való tevékenység önmagában jutalmazó, örömteli, így nő a motiváció és a nyitottság az új tapasztalatokra, ismeretekre.
A terápiás helyzetek mellett az állatok által kiváltott hatás jól hasznosítható azokban a helyzetekben is, mikor a készségek fejlesztése a cél. Az állat egyfajta közvetítőként szolgál, mivel bármilyen készségfejlesztő foglalkozásról is beszélünk, a résztvevők az állat által vannak feladathelyzetbe vonva, ahol például egy kutya kerül elsősorban fókuszba. A résztvevők viselkedését vagy érzelmi reakcióját a kutya viselkedése jelzi vissza, így az olykor szorongató önreflektivitás éle elveszik, ám a tapasztalat, az önismeret bővülése megmarad. Ennek következtében az érzelmi intelligencia és a mentalizációs képességek minden esetben fejlődnek, illetve ezeket a készségeket megtanulja tudatosabban használni a résztvevő. Egy állattal való interakcióhoz, annak irányításához megfelelő magabiztosság, határozottság szükséges, fontos a tiszta üzenetátadás is, így
olyan készségek is fejlődhetnek egy ilyen csoport keretében, mint az önbizalom, az önértékelés, a pozitív énkép, a felelősségtudat, az együttműködési képesség és az empátia.
Az állatasszisztált foglalkozásokon az állat segít egy olyan légkör kialakításában, melyben a résztvevők motiváltak abban, hogy fejlesszék ezeket a fontos készségeket. A csoportban megélt siker azonnali és erős élmény, ami jutalom a résztvevőnek, hozzájárul az önértékelés fejlődéséhez, ugyanakkor jutalom a kutyának is. Hatvani és Hegedűs összefoglalójában az állatot a jó terapeuta Rogers-i hármasával jellemzi: értékelésmentes, empatikus és mindig hiteles. Ahogyan Freud is megfogalmazta: „A kutyák szeretik a barátaikat és megharapják az ellenségeiket, nem úgy, mint az emberek, akik képtelenek a tiszta szeretetre és mindig keverik a szeretetet és a gyűlöletet a saját kapcsolataikban.”
Felhasznált irodalom:
Bao, K. J., & Schreer, G. (2016). Pets and happiness: Examining the association between pet ownership and wellbeing. Anthrozoös, 29(2), 283-296.
Beetz, A., Uvnäs-Moberg, K., Julius, H., & Kotrschal, K. (2012). Psychosocial and psychophysiological effects of human-animal interactions: the possible role of oxytocin. Frontiers in psychology, 3, 234.
Fine, A. H. (Ed.). (2006). Handbook on animal-assisted therapy: Theoretical foundations and guidelines for practice. Academic Press.
Hatvani E. & Hegedűs J. (2013). Tapasztalatcsere valamennyi hazai javítóintézetben, a hazai bevált gyakorlatok összegyűjtése és tanulmányban történő bemutató elemzése. http://aszod-afi.hu/pdf/jo_szakmai_gyakorlatok_bemutatasa.pdf
Kellert, S. R. & Wolson, E. O. (1995). The biophilia hypothesis. Island Press.
Köböl E., Hevesi T. M. & Topál J., (2013) Állatasszisztált foglalkozások. „Mentor(h)áló 2.0 Program” http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Allatasszisztalt_foglalkozasV2/index.html
