Paleo, Atkins, 90 napos, keto, időszakos böjt és még sorolhatnánk – szinte végtelen azon „csodadiéták” száma, amelyek hosszú távú egészséget, erőt és tökéletes testet ígérnek. Ezek közé tartozik a zsírszegény étrend is: bár egyre több helyről hallhatjuk, hogy a zsír igenis jót tesz nekünk, rengetegen még mindig ezt a tápanyagforrást vonják meg maguktól, ha fogyni szeretnének. Pedig egy új kutatás szerint igencsak rossz hatással lehet a mentális egészségünkre az, ha a testünk nem kapja meg a napi ajánlott zsírmennyiséget.
A zsír nem véletlenül lett démonizálva az elmúlt években: bizonyos fajtái, mint például a koleszterin valóban növelhetik a szív- és érrendszeri megbetegedések valószínűségét. Ebből kifolyólag a hosszú távú egészségmegőrzés céljából jó ideig zsírszegény étrendet javasoltak a szakemberek – akkor azonban még nem tudtak arról, hogy annak is meglehet a negatív eredménye, ha teljesen elfelejtjük ezt a fajta tápanyagforrást.
Egy 24.847 főt vizsgáló kutatás kimutatta, hogy
azok az emberek, akik koleszterincsökkentő diétára voltak fogva, nagyobb eséllyel haltak meg öngyilkosság, vagy valamilyen erőszakos bűncselekmény következtében.
Egy másik, tíz éven keresztül zajló, több mint 12 ezer embert vizsgáló kutatás pedig arra az eredményre jutott, hogy azok a férfiak, akik nem ettek elegendő mennyiségű zsírt, 26 százalékkal nagyobb eséllyel lettek depressziósak egy év alatt, mint a kiegyensúlyozott étrendet követő társaik. Tíz évvel később pedig még magasabb, plusz 14 százaléknyi eséllyel lettek a depresszió áldozatai, ami szintén döbbenetes adat. A nőknél ez a szám még magasabb: egy év alatt 37 százalékkal nagyobb esélyük volt a depresszióra, tíz év után pedig még 30 százalékkal nőtt ez a szám.
Egy 2011-es vizsgálat az olívaolaj-fogyasztás és a depresszió csökkenése között talált kapcsolatot, míg egy 2006-os, diétázó nőket megfigyelő kutatás szerint a zsírszegény étrend egyértelműen rossz alvást és magasabb szorongásszintet eredményez.
De mégis mi köze egymáshoz a zsírfogyasztásnak és a mentális egészségnek?
A válasz döbbenetesen egyszerű: egy 2010-es tanulmány egyértelműen kimutatta, hogy
a túl alacsony koleszterinszint kihatással van a szerotonintermelésre (szignifikánsan csökkenti azt).
A szerotonin egy ingerületátvivő anyag, melynek feladata, hogy üzeneteket szállítson a testünk bizonyos sejtjei között. A depressziós esetek nagy részében a szerotonin nem megfelelő termelése áll a háttérben - emiatt okozhat a zsírszegény diéta az arra hajlamosakban szuicid gondolatokat, depressziós tüneteket és extrém szorongást.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a túlzott zsírfogyasztás a mentális egészség titka – abban viszont biztosak lehetünk, hogy a megfelelő forrásokból (például olívaolajból, halakból, húsokból és magvakból) nyert zsír fogyasztása igenis fontos nemcsak a testünk, de a “lelkünk” egészségéért is.
Felhasznált irodalom:
Muldoon, M.F., Manuck, S.B. & Matthews, K.A. (1990). Lowering cholesterol concentrations and mortality: a quantitative review of primary prevention trials. British Medical Journal, 301, 309-14.
Fiedorowic, J. G., & Haynes, W. G. (2010). Cholesterol, mood, and vascular health: Untangling the relationship: Does low cholesterol predispose to depression and suicide, or vice versa?. Current Psychiatry, 9(7), 17–A.
Sánchez-Villegas, A., Verberne, L., De Irala, J., Ruíz-Canela, M., Toledo, E., Serra-Majem, L., & Martínez-González, M. A. (2011). Dietary fat intake and the risk of depression: the SUN Project. PloS one, 6(1), e16268. doi:10.1371/journal.pone.0016268
Hislop, T. G., Bajdik, C. D., Balneaves, L. G., Holmes, A., Chan, S., Wu, E., ... & Butler, A. L. (2006). Physical and emotional health effects and social consequences after participation in a low-fat, high-carbohydrate dietary trial for more than 5 years. Journal of Clinical Oncology, 24(15), 2311-2317.
