Alapvető emberi jogunk a magánélethez való jog, amely észszerű okok miatt nem tudja szabályozni, hogy mikor és hol alakul ki egy párkapcsolat. Ergo céges belső szabályzat, etikai kódex ide vagy oda, akár munkahelyen is jogszerűen létesíthetünk párkapcsolatot. A párkapcsolat előszobája a kölcsönös vonzalom kinyilvánítása, az egymás felé való nyitás, a flörtölés, és máris egy romantikus, kalandos utazás veszi kezdetét a munkahely díszletei között. Mégis mi lehet ezzel a gond? Hogyan hat a többi dolgozóra, vagy a munkahelyi légkörre egy munkatársak közti románc?

Sok közös vonást fedezhetünk fel életünk forgatókönyveiben, például olyan emlékezetes helyeket, amelyekhez garantáltan kapcsolódik egy könnyed romantikus emlékünk. Ha csak a gyermekkorunkra gondolunk vissza, bizonyára fel tudunk mutatni legalább egy ovis szerelmet, akivel együtt túrtuk a homokozót, vagy az első iskolai hódolót, aki mindig becsapta az orrunk előtt az iskolaszekrényt. Nincs ez másképp felnőtt világunkban sem: nagyon sok szerelmi kapcsolatunk alakul ki olyan helyszíneken, amelyek valamilyen módon hasonló embereket vonzanak be, mint amilyenek mi magunk vagyunk. Mivel nincs szervezet emberek nélkül, ezért a potenciális színterek alól a munkahely sem kivétel. Számos példa van arra, hogy épp ilyen munkahelyi románcból születik meg egy komoly párkapcsolat, és sok olyan házasság köttetik, melynek tagjai a munkahelyükön találtak egymásra.

Ahogy erről korábbi cikkünkben is írtunk, egyszerű prózai okokra vezethető vissza, hogy a szerelem miért tud beszivárogni könnyedén a munkahely színfalai közé. Mivel időnk túlnyomó részét a munkahelyünkön töltjük, többet vagyunk a kollégáinkkal, mint életünk többi szereplőivel, nagyobb eséllyel alakul ki bensőséges kapcsolat köztünk és a kollégáink között. Nem beszélve arról, hogy a munkáltatók még erőforrásokat is mozgósítanak annak érdekében, hogy a cégükben dolgozó munkatársak jobban megismerjék egymást, jóban legyenek egymással. A vonzalom kialakulásában nagy szerepet játszik a hasonlóság elve is, hiszen a hasonló területen dolgozóknak feltételezhetően hasonló az érdeklődési körük, ez a közös metszet pedig nagyban hozzájárulhat egy románc kialakulásához.

Egy évtizeddel ezelőtt Magyarországon még minden második házasság válással végződött, és bár évek óta csökken a válások száma, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy stabilabbá váltak a párkapcsolatok idehaza. Nem meglepő tehát, hogy sokan a munkahelyükön kezdenek újra ismerkedni, vagy a holtomiglan holtodiglan mellett „kitartva”, flörtölésbe, szerelmi afférba bonyolódnak valamelyik kollégájukkal. Egy 2012-es felmérés alapján 39 százalékunk tanúja volt már munkahelyi kapcsolat kialakulásának, nemzetközi viszonylatban ennek átlaga 57 százalék körül van. Ugyanezen felmérés tanulsága szerint a szerelmi kapcsolatot létesítők 11 százaléka ebédszünetben, 10 százaléka pedig túlórázás közben került közelebb egymáshoz.

A munkahelyi románc kényes téma, mivel sok esetben nemcsak a két, egymáshoz vonzódó fél érintett, hanem az egész munkaközösség involválódik valamilyen szinten.

Éppen emiatt ezt a témát gyakran tabuként kezeljük. Még ha anonim módon is kérdeznek erről bennünket, nem szívesen, és feltételezhetően sok esetben nem is teljesen őszintén válaszolunk; egyszerűen letagadjuk, eltitkoljuk, hogy esetleg volt már részünk flörtben a munkahelyünkön, vagy csendes szemlélői voltunk munkahelyi afféroknak. Ebből is látszik, hogy a munkahelyi kontextus egyfajta különleges színezetet ad a kezdődő kapcsolatoknak. Pedig munkahelyi flörtök, szexuális célozgatások, munkahelyen kialakult kapcsolatok mindig is voltak és lesznek.

Munkahelyi „párbajok” – hogyan hatnak a többiekre?

Ha egy pillanatra azok bőrébe bújunk, akik felvállalják a kollégájuk iránt érzett érzelmeiket, és ezek az érzések viszonzásra is találnak, kezdetben akár pozitív hatásról is beszélhetünk, hiszen az egekbe repít bennünket a vonzalom és a vele járó izgalom. Ez nagy mértékben támogatja a szubjektív jóllétünket és az élettel való elégedettségünket, növeli az önbecsülésünket. A munkahely szempontjából is mutatkoznak pozitív hatások. Ha az egymás iránt érdeklődők sikeresen veszik a kezdeti akadályokat, és törekszenek arra, hogy fenntartsák a kettejük között szövődő tündérfonalat, idővel hozzájárulhat a teljesítményük növekedéséhez, a munkavégzési/túlórázási hajlandósághoz, növelheti a proaktivitásukat, ami végső soron előnyökkel jár a munkaadó számára. Ez viszont csak az érem egyik oldala, és ekkor kezdődhetnek az ügynevezett munkahelyi „párbajok”, amelyek kezelése már nem pusztán két emberről szól, hanem egy egész munkahelyi közösség érintett benne, ami sok fejtörést okozhat a vezetőknek. Ilyen esetekben hamar felüti a fejét a munkahelyi pletyka, amely számos negatív mellékhatással járhat a munkahelyi közösségekre, de a románcban érintettek hírnevére nézve is.

  • Növelheti a munkatársak közötti belső konfliktust,

  • destruktív hatással lehet a morálra,

  • és nagyon rövid úton klikkesedést eredményez.

Meghatározó szempont, hogy a munkahelyi flört a hierarchiában alá- és fölérendeltségi viszonyban lévők között jön-e létre vagy sem. Amennyiben ez a románc felettes és beosztott között van kibontakozóban, felütheti a fejét a hatalmi aszimmetria dilemmája, a pozitív diszkrimináció gyanúja és az irigység. Egy felmérés eredménye szerint a válaszadók 40 százaléka a viszonyba került pár egyik tagját eltávolítaná a közösségből, azaz áthelyeztetné máshová, ha erre van mód a cégen belül. A kirekesztés, a másik ignorálása súlyos hatással lehet az érintett fél önbecsülésére, munkahelyi kapcsolataira, előmenetelére. Arra vonatkozóan viszont nincsenek adatok, hogy ha maguk a munkáltatók azok, akik nem helyeslik a kibontakozó kapcsolatot, akkor milyen gyakran nyúlnak áthelyezéshez vagy elbocsátáshoz. Utóbbi esetben kinek mondják fel a szerződését: a nőét, a férfiét, vagy mindkettőjükét.

Amennyiben a munkahelyi kollektíva és a vezetőség is pozitívan, de legalább semlegesen reagál a kialakulóban lévő kapcsolatra, viszont mégsem lesz belőle tartós kapcsolat, további veszélyek sújthatják a szervezetet. A korábban egymáshoz vonzódó kollégák érzelmileg labilissá válnak, ami koncentrációromláshoz vezet, megnövekedett stresszt eredményez, motivációhiányt, fókuszvesztést, esetenként enyhe vagy súlyosabb depressziót okozhat. Gyakran emiatt a többieknek kell segíteniük, ellátni a megromlott kapcsolatba kerülők feladatait, átvenni a terheket, mindemellett az eltávolodásból adódó feszültséget is el kell viselniük. A kapcsolat szétesése zaklatásba is torkolhat, ha az egyik fél nem tudja elfogadni a viszony végét, de akár azzal is járhat, hogy az egyik fél távozik a cégtől.

Munkahelyi házastárs

Nem tehető egyenlőségjel a munkahelyi viszony és az angolszász kultúrkörben elterjedt „munkahelyi férj/feleség” fogalma közé, bár kezelési módjában van némi hasonlóság. A munkahelyi házastárs tulajdonképpen egy olyan szoros érzelmi kötelék két ellentétes nemű munkatárs között, amely a kölcsönös őszinteségen, tiszteleten és egymás támogatásán alapszik. Egy olyan kapcsolatról van ez esetben szó, amely sokkal intenzívebb, mint egy munkahelyi vagy baráti kapcsolat,

inkább hasonlít a házasságokhoz, de hiányzik belőle a romantika, az érintett felek között bármiféle testi kontaktusról, szexualitásról szó sincs.

Egy 2013-as angol felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy volt már ilyen munkahelyi társa. Ugyanakkor, ha volt is ilyen jellegű munkahelyi kapcsolatunk, mi magyarok ezt is kényesen igyekszünk eltitkolni, egyrészt mert ez a fajta szövetség is munkahelyi pletykáknak ad táptalajt, féltékennyé teheti a kollégákat, különösen, ha két olyan emberről van szó, akik a hierarchia ugyanazon szintjén állnak. Másrészt a magánéletünkben is félreértésekre adhat okot, és feszültségeket eredményezhet.

Etikai dilemmák

Felmerülhet a kérdés, hogy mit kell, vagy mit nem kell tennünk, ha arra leszünk figyelmesek, hogy két kollégánk között erősödik a vonzalom. Még nagyobb dilemmát okoz, ha tudjuk, hogy olyan kollégáról van szó, aki egyébként kapcsolatban él, és ezzel párhuzamosan a munkahelyén is viszonyba bonyolódik.

Vajon elfogadható-e számunkra, hogy akaratunkon kívül cinkosokká válunk?

A Munka Törvénykönyve nem tiltja a magánéleti kapcsolatot kollégák között, csupán azt írja elő, hogy kötelesek vagyunk a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szem előtt tartani, valamint az általános magatartási követelményeknek megfelelni. Tehát nem élhetünk vissza azzal, hogy a partnerünkkel egy helyen dolgozunk, tilos az enyelgés, a másokat zavaró, kétértelmű megnyilvánulások. Számos cég, intézmény igyekszik etikai kódexben szabályozni, hogy mik az általánosságban elvárt magatartási formák, a munkahelyi szerelmi kapcsolatokat vagy szexuális visszaéléseket kinek, hogyan vagyunk kötelesek jelenteni. Azonban ezek a szabályzatok sok esetben a fiókoknak készülnek. Sokkal inkább érdemes energiát fektetnünk egy olyan munkakörnyezet kialakításába, ahol mindenki megbecsülve érzi magát, nem pedig a nemiség játszik meghatározó szerepet, ahol a nyílt és következetes kommunikáció a jellemző, és a vezetők kiforrott konfliktuskezelési technikákat alkalmaznak.

 

Felhasznált irodalom:

Horan, S. M., & Chory, R. M. (2009). When work and love mix: Perceptions of peers in workplace romances. Western Journal of Communication, 73, 349-369.

Molnár-Péczely Olga (2007): A Párkapcsolatban Élők Munkahelyi Hűtlensége. Magyar Andrológia XX. évf. 3. szám., 43 – 50.

Verhoef, H., & Terblanche, L. (2015). The effect of dissolved workplace romances on the psychosocial functioning and productivity of the employees involved. Social Work, 51(2), 287-310.

Wilson, F. (2015). Romantic relationships at work: why love can hurt. International Journal of Management Reviews, 17(1), 1-19.