A legtöbb dolgozó ember ideje nagy részét a munkahelyén tölti. Legyen szó bármilyen szakmáról, hivatásunk valamilyen szinten énképünk részévé válik. Hogyan határozza meg identitásunkat munkahelyi szerepkörünk és viselkedésünk?

Az identitáskutatás a szociálpszichológia egyik központi kérdésköre, számos szakember foglalkozik a témával. Pataki Ferenc, híres magyar pszichológus szerint az identitás tulajdonképpen azonosságtudat, melyet jelentősen meghatároz a személy környezete. Kialakulását két nagy aspektusból közelíthetjük meg, az egyén és a csoport szemszögéből. Az individuális megközelítést előnyben részesítő elméletek az énidentitással foglalkoznak, míg a társadalomközpontú koncepciók a csoportidentitást és a társas identitást hangsúlyozzák. Ebbe a csoportba tartozik Henri Tajfel szociálpszichológus társas identitás elmélete, mely szerint az egyén azonosságtudatát bizonyos társadalmi kategóriák határozzák meg. A csoporttagsághoz kapcsolódó, abból eredő értékek, emóciók, kognitív faktorok beépülnek az egyéni azonosságtudatba, pozitívan megítélt kategória esetében identifikáció jön létre. Az emberek identitása rendkívül sokrétű lehet. A saját magunknak tulajdonított struktúrák a különböző életszakaszok, tapasztalatok során dinamikusan változnak. 

Mivel a felnőtt emberek idejük nagy részét munkájuk elvégzésével töltik, különösen fontos szakmai identitásuk minősége. A szakmai identitást számos szakember definiálta. Tajfel szerint

a szakmai identitás „az egyén énképének az a része, amely a saját (szakmai) csoportjához való tagságához kötődik”

(Tajfel, 1992, idézi Pálinkó, 2011).  Slay és Smith tanulmányában úgy határozza meg a szakmai identitást, mint egyfajta professzionális önképet. Ez a reprezentáció saját attribútumainkon, hiedelmeinken, értékeinken és motivációnkon alapul. Caza és Creary szerint pedig a szakmai identitásunk tulajdonképpen egy útmutató ahhoz, hogyan viselkedjünk a munkahelyünkön.

Mivel a felnőtt emberek idejük nagy részét munkájuk elvégzésével töltik, különösen fontos szakmai identitásuk minősége.

A szakmai identitás kialakulásának folyamata a laikus képzett szakemberré válását foglalja magában. De hogyan történik mindez? Szakmától függően általában már a középfokú, illetve felsőfokú oktatás során szembesülünk azzal, milyen szerepet fogunk betölteni a társadalomban. Nem mindegy, milyen kép alakul ki bennünk jövőbeli hivatásunkat illetően. Több tanulmány szerint ebben a legmeghatározóbbak azok a mentorok, akiktől tanulunk.

Egy jó szakember, akire tudása és személyisége miatt is felnézünk, egyfajta példaképpé válik.

Szeretnénk majd úgy dolgozni, illetve olyan sikeresek lenni, mint az adott, pozitívan értékelt személy. Óriási jelentőséggel bír mindezek mellett a szakmai gyakorlat mennyisége és minősége. A tapasztalati tanulás a sok-sok tankönyvből megtanult anyag hasznosításával rendkívül fontos, főként a munkába állás első éveiben. A szakmai identitás fejlődése nem egyenletes. A különböző hivatások más-más gyakorlatból, tudásból, motivációból építkeznek, ám mindenhol létrejöhetnek kisebb-nagyobb megakadások, regressziós időszakok. Amikor valaki szakemberré válik, azonosulnia kell bizonyos normarendszerekkel, melyek eltérhetnek az egyén személyes értékeitől. Előfordul, hogy ez nem jelent különösebb problémát a szakma elsajátítása során, ám például orvostanhallgatók és pszichológushallgatók esetében a titoktartás elbagatellizálása nem elfogadható.

A legmeghatározóbbak azok a mentorok, akiktől tanulunk.

A szakmai identitás előkészítésében a munkahelyi kultúra is befolyásoló tényező. Multi cégek alkalmazottai teljesen más körülmények között töltik mindennapjaikat, mint egy általános iskolai tanár vagy egy idegenvezető. Továbbá rendkívül fontos a szakmai identitás kialakulásában a beválás motívuma is. Amennyiben van lehetőség a személyes fejlődésre, és az illető számos sikert él át munkája során, hivatása iránti elköteleződése egye inkább beépül énképébe. A hivatással párosuló pozitív attitűd mind saját magunk, mind a társadalom részéről erősebb szakmai identitást eredményez.

Hogyan fejlődik a pszichológusok szakmai identitása az egyetemi évek alatt?

Orosz és kazahsztáni pszichológushallgatók vizsgálatát végezte Volkova, Kravchenko és Petukhova 2019-ben, melyben a professzionális pszichológus személyiségének jelentős tulajdonságairól kérdezték meg a vizsgálati személyeket. A kutatók több síkon próbálták csoportosítani ezeket a jellemzőket. A személy tevékenységét tükröző tulajdonságok közül az etikai alapelvek betartásának fontosságát igazolja, hogy

az egyetemi hallgatók a pszichológusok lelkiismeretességét és a tisztességet tartják a legfontosabbnak.

Külön csoportot képeztek a kommunikációs készségeket érintő faktorokból, melyből a barátságosság és a beszédesség volt a legnépszerűbb. A személy aktivitására vonatkozóan a függetlenség, az energikusság, és a döntések meghozatalának képessége érte el a legmagasabb pontszámot. A kutatás eredményei szerint a pszichológusképzés első évében a szakmai tevékenység tárgya körvonalazódik a hallgatókban. Tanulmányaik folytatásával megismerik a pszichológus személyes profiljának jellemzőit, és önismeretük növekedésével árnyaltabb képet kapnak az ideális szakemberről. Szakmai identitásuk fokozatosan fejlődik, melyhez az önfejlesztő tevékenységek mellett szükség van a bevonódásra a professzionális környezetbe.

***

Ha úgy érzed, szeretnéd jobban megismerni önmagad, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.

Felhasznált irodalom:

Dutton, J. E., Roberts, L. M., & Bednar, J. (2010). Pathways for positive identity construction at work: Four types of positive identity and the building of social resources. Academy of management review, 35(2), 265-293.

Palkó, K. (2011). Az identitás területi dimenziói a politika tükrében. Doktori disszertáció. Letöltve: 2020. március 6., file:///Users/air/Downloads/palko-katalin-phd-2011.pdf

Pálinkó, É. (2009). Fiatal kutatók életútja és szakmai identitása (Doctoral dissertation, Ph. D. doktori értekezés. Budapest (Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Tudományok Doktori Iskola)

Pálinkó, É. (2011). MACSGYOE XX. Szakmai Konferencia. A szociális identitás szerepe a szociális hivatásban.

Trede, F., Macklin, R., & Bridges, D. (2012). Professional identity development: a review of the higher education literature. Studies in Higher Education, 37(3), 365-384.

Volkova, T., Kravchenko, G., & Petukhova, E. (2019, November). The image of a professional psychologist in the context of professional identity of students from Russia and Kazakhstan. In International Conference on Sustainable Development of Cross-Border Regions: Economic, Social and Security Challenges (ICSDCBR 2019). Atlantis Press.