Napjainkban egyre többet hallani a sportról, ami, mint egy fekete lyuk, elnyeli az embereket, akik belekezdenek. Ha rákeresünk, az interneten csak izzadt, szenvedő embereket látunk edzeni, ölelkezni, vagy együtt nevetni, miután eladták a lelküket az ördögnek egy edzés alkalmával. Érdekes módon, aki elkezdi, akár fiatal felnőtt, vagy idősebb, nem nagyon akarja abbahagyni. Egyre erősebb, testileg és lelkileg, a fizikai és mentális jóllét egyre inkább jellemzi. Mintha egy sokkal jobb, sőt a lehető legjobb verziója lenne önmagának. Hogyan segítheti a sport mindezt, és mi lehet az a titokzatos erő, ami bent tartja az embert a Crossfit bűvkörében?
Mi az a Crossfit?
Első blikkre a valaha volt legborzalmasabb testnevelés óránkat idézheti elénk: egymást követi a kötélmászás, fekvőtámasz, húzódzkodás, guggolás, medicin labda és társaik. Biciklizni sebesség nélkül, evezni víz és napsütés nélkül kell egy teremben. Mintha a sportok jó, élvezetesebb része, a tesi órák játék ideje lenne levágva.
Közelebbről vizslatva azonban színesebb lesz a helyzet. A crossfit funkcionális fitnesz, ami azt jelenti, hogy a testépítőkkel ellentétben nem az a lényeg, hogy minél jobban nézzen ki valaki. Ehelyett
a cél, hogy minél több mindenre legyen képes az illető,
hogy a mozgás és erő fejlesztése funkcionálisan történjen és nyilvánuljon meg. Ez úgy értendő, hogy például több hét edzés után könnyebb lesz a bevásárló szatyrok cipelése, a gyerekek emelgetése, vagy a busz után való futás. És nem csak fizikailag. Fejben is pontosan tisztában lesz vele az ember, hogy mennyit erősödött, önbizalmat és magabiztosságot tud meríteni ebből.
A sportot Greg Glassman, volt elit tornász fejlesztette ki az ezred forduló tájékán. Több fitnesz trendet foglal egyszerre magába, vagyis tartalmaz magas intenzitású interval edzést, saját testsúlyos, erősítő/ erő fejlesztő, funkcionális edzést , illetve mindez csoportos formában is történhet. Az évek alatt a sportág igazi szubkultúrává, hatalmas üzletté nőtte ki magát, rengeteg követőt és fanatikust tudhat magáénak.
A crossfit, mint program több általános fizikai képességet foglal magába, amelyek tekintetében való teljesítmény mentén meghatározható a sportolók fitnesze. Ilyen az erő, gyorsaság, pontosság, állóképesség, kitartás, rugalmasság/ mobilitás, koordináció, mozgékonyság, egyensúly, intenzitás. A fitnesz szempontjából fontos tehát, hogy képesnek kell lenni minden szkill bármelyikéből jól teljesíteni, egy ennyire széles tartományon. A crossfit így egészen paradox módon különbözik a többi sporttól: egyénisége abban rejlik, hogy szinte minden fizikai képességet magába foglal, mi több ezek elegáns ötvözetével vértezi fel követőit.
Ebből kifolyólag az edzések nagyon változatosan, mégis ésszerűen vannak felépítve. Mivel a sport magában foglalja az alap gimnasztikai elemeket és az olimpiai súlyemelést, ezért különböző technikákat kell elsajátítani és gyakorolni. Ahhoz, hogy képes legyen valaki húzódzkodni, vagy súlyt emelni, el kell bírnia saját magát, illetve testsúlyának a többszörösét is. Továbbá az állóképességi vonalnak is meg kell felelni, így a kardió gépek és feladatok széles tárháza áll rendelkezésre az állóképesség és kitartás fejlesztéséhez. Amennyiben valaki elsajátította a gimnasztika, illetve a súlyemelés elemeit és technikáit, az edzés végén történő intenzív kardió részben is végezheti ezeket.
A legjobb az egészben pedig az, hogy mindezt mindenki annyira veszi komolyan, annyira edz keményen, amennyire szeretne. Jöhet tehát minden nem és korosztály. Való annak, aki formásodni akar, vagy egészségesebben élni, de annak is, aki kifejezetten erősödni, netán versenyezni akar. A feladatokat mindig lehet skálázni, vagyis nehezíteni vagy könnyíteni.
Mindenki annyit tesz bele, amennyit akar,
így nem kell senkinek kezdőnek vagy ügyetlennek éreznie magát. Nem fog lemaradni, ha nem tud valamit, ugyanolyan intenzitással végezheti az edzéseket, mint mások, ameddig bele nem tanul.
Veszélyek
A fent leírtak alapján látható azonban, hogy intenzívebben űzve ez a sport sajnos igen sérülésveszélyes lehet. A súlyemelés könnyen okozhat sérülést, ezért nagyon fontos, hogy mielőtt valaki nagyobb súlyokat akarna mozgatni, helyesen elsajátítsa a különböző technikákat. Sokszor azonban még helyes technikával is megtörténhet a baj. A Crossfit előnyeiből fakadóan könnyű rászokni a folyamatos edzésre, ez pedig permanens, nagyobb súlyos megterhelést jelenthet az emberi test számára. Ebből kifolyólag, ha épülni, fejlődni akarunk, mindenképp érdemes megszakítani a lelkes edzéseket pihenőkkel, hogy a test megfelelően regenerálódhasson, és így elkerülhetőek legyenek a sportsérülések.
Pozitív hatás
Dawson kutatásában azt találta, hogy aki belép egy crossfit terembe, és a közösség tagja lesz, edzéseken vesz rész, az valójában újra építi önmagát. A fitnesz egy olyan ágához csatlakozik, ahol
a teremben tükrök helyett fehér táblák vannak, melyeken az edzés és az eredmények olvashatók.
Egy olyan közösséghez, ahol az emberek együtt versenyeznek egymással, mindenki a maga szintjén akár, és aki nyer, az minden további erejével biztatja a másikat. Minden teremnek erős közössége van, s ez erős identitást nyújt, a tagok úgy érzik tartoznak valahova. Egy olyan identitást vesznek fel, ahol a pozitív világnézet alapvető, az edzők azt sugallják, hogy bármire képes, s a teljesítménye folyamatos fejlődésével tényleg elhiszi ezt.
Ennek az új életformának a célja önmaguk jobbá varázslása, amiben nem egyedül vesznek részt, hanem az egész közösség. Az új identitás pedig nem csak az edzőtermen belül létezik, hanem az élet bármely területére, a munkahelyre vagy a magánéletre is kiterjedhet a nagyfokú pozitivitás, az egészség öröme és megélése, a teljesíteni akarás, és a siker boldogsága. A javulást, az egészséges életmódot pedig hirtelen új, az egyén számára fontos célok motiválják. Egy kutatásban azt találták, hogy aki többet jár le a terembe, az inkább rendelkezik belső, intrinzik szabályozással és célokkal, ahelyett, hogy környezete szabná meg ezeket neki. Ebből kifolyólag azt találták, hogy a crossfit edzők valójában intrinzik tudják motiválni a résztvevőket a különböző szkillekre való képességre és egészséges életmódra való emlékeztetéssel.
Humánspecifikus szükségletek
A humánspecifikus szükségletek emberekre jellemző, nem biológiai, hanem pszichológiai eredetű szükségletek. Amennyiben ezen szükségletek többsége kielégül egy embernek, vagy legalábbis épp dolgozik rajtuk, rengeteget javul az életminősége, és a szubjektív pszichológiai jólléte.
A legfontosabb humánspecifikus szükségletek elégülnek ki a sport űzése során:
- a kompetencia, ugyanis a rendszeres edzés mindig meghozza gyümölcsét, és az egyén minden egyes alkalommal többre képes, mert a Crossfit komplexitásának köszönhetően mindig van miben fejlődni.
- a teljesítmény, hiszen minden edzés végén alkalom nyílik önmaguk, az akaraterejük és új képességeik próbára tételére.
- a kapcsolódás, hiszen az edzés közben is együtt küzdenek, emellett edzésen kívüli programokon vehetnek részt a tagok.
Egy kutatásban azt találták, hogy egy átlagos edzőteremhez képest egy Crossfit teremben sokkal magasabb fokú szociális kötődést, és odatartozást éreztek, illetve állítottak az odajáró tagok.
A Crossfit minden nehézségével és keménységével így segíthet tehát a mentális jóllét elérésében. Egyrészt a testi és fizikai fittség az egészség fejlesztésével és fenntartásával közvetve hozzájárul a lelki egészség fenntartásához, hiszen e két tényező szorosan összefügg. Másrészt egy új, alternatív identitást nyújthat az egyének számára, akik akár tudattalanul keresték azt, és kielégíti a legfontosabb humánspecifikus szükségleteket, aminek következtében az egyén mindenképp élettel telítettebbnek fogja érezni az életét.
Valójában a Crossfit a komplexitásának köszönhetően a legtöbb, akár összetett problémánkra egyszerre, sokoldalúan nyújt megoldást.
Felhasznált irodalom
Dawson, M. C. (2017). CrossFit: Fitness cult or reinventive institution?. International review for the sociology of sport, 52(3), 361-379.
Paine, J., Uptgraft, J., & Wylie, R. (2010). CrossFit study. Command and General Staff College, 1-34.
Sibley, B. A., & Bergman, S. M. (2018). What keeps athletes in the gym? Goals, psychological needs, and motivation of CrossFit™ participants. International Journal of Sport and Exercise Psychology, 16(5), 555-574.
Whiteman-Sandland, J., Hawkins, J., & Clayton, D. (2018). The role of social capital and community belongingness for exercise adherence: An exploratory study of the CrossFit gym model. Journal of health psychology, 23(12), 1545-1556.
