Vannak, akik gyerekkoruktól fogva kristálytisztán látják mivel szeretnének foglalkozni a nagybetűs életben. Vízválasztó, de nem perdöntő a karrier szempontjából az egyetem kiválasztása, ugyanis a későbbiekben betöltött pozíciók szerteágaznak, ugyanazzal a diplomával egymástól nagyon különböző feladatköröket is elláthatunk. De mi van igazából a hivatalos képzések végén? Milyen pozíciókat írjunk be az állásportálok keresőjébe, ha pszichológus vagy viselkedéselemző diplomával rendelkezünk? Előző cikkünk a leggyakoribb karrierutakról szólt, a folytatásban a rendhagyóbb irányzatokról olvashattok.

Interperszonális és interkulturális pszichológia

Az emberek intenzívebb keveredése és vándorlása, valamint az ennek nyomán kialakuló újabb társadalmi jelenségek egyre nagyobb igényt támasztanak az interkulturalitással kapcsolatos tudásra. A kultúra szerepének felismerése a pszichológia nagyon izgalmas szelete, ami alapvető fontosságú a különböző társadalmi történések megértésében.

A kulturális érzékenység kialakítása, a különböző társadalmi csoportok megismerése és a közöttük feszülő konfliktusok kezelése jól kamatoztatható kompetenciája lehet a pszichológusoknak.

Az interperszonális és interkulturális szakirányon végzettek megismerkednek a mediációval, szert tesznek a család- és párterápia alapjaira és foglalkoznak a csoportok kutatásával is. Tudásuk alkalmazható továbbá a médiában és a mássággal felmerülő feszültségek oldásában. A szakirány elvégzése után kutató, pszichológus, interkulturális tanácsadó, interkulturális tréner pozíciókban lehet elhelyezkedni nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító és rehabilitációs intézményeknél, továbbá civil szervezeteknél (pl. Amnesty International, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, Menekült Misszió).

Művészet és pszichológia

A módszerspecifikus képzések részletezése külön cikk témája, a művészet és pszichológia erőforrásait egyesítő művészetterápia azonban ebben a felsorolásban külön figyelmet érdemel. Bár Magyarországon a művészetterapeuta képzés nincs pszichológusi diplomához kötve, a művészetek iránt nyitott szakemberek számára jó alternatívát nyújt ez a terápiás irányzat. Az országban egyedülálló módon csak a Pécsi Tudományegyetemen képeznek művészetterapeutákat, a posztgraduális képzést az Általános Orvostudományi Kar és a Művészeti Kar együtt indította. A felvételihez főiskolai diplomával kell rendelkezni a segítő foglalkozások valamelyikében: pedagógus, egészségügyi dolgozó, pszichológus vagy lelkész.

A művészetterápia a hagyományos lélekgyógyászat elemeit ötvözi a művészethez szükséges beleérző képességgel és alkotókészséggel.

A művészetterapeuták feladata többek között, hogy segítsenek megbirkózni a hozzájuk fordulóknak a pszichológiai szorongással, és javítsák az érzelmi jólétüket. A művészet használatával a kliensek kommunikálhatnak az érzésekről, kifejezhetik a kreativitásukat, felfedezhetik a személyiségük különféle aspektusait és megbirkózhatnak a stresszel. A művészetterapeuták órákat tartanak, egyéni és csoportos terápiákat folytatnak. Gyakran dolgoznak halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, agyi sérülést szenvedett betegekkel vagy traumatikus eseményt átélt áldozatokkal.

Sales és marketing

A kereskedők a versenyelőny megszerzése, illetve megtartása érdekében az újabb és újabb ügyfelek bevonzásában érdekeltek, így az utóbbi időben nőtt az igény a fogyasztói magatartás kutatására és a hatékony marketingkampányok kidolgozására. Ezekre a feladatokra gyakran pszichológusokat is alkalmaznak, ahol nemcsak azt tanulmányozzák, hogyan és miért vásárolnak árukat és szolgáltatásokat az emberek, hanem azt is elemzik, hogy a család, a barátok, a kultúra és a média hogyan befolyásolják a vásárlási magatartást. A szakemberek feladatai közé tartoznak a fogyasztói fókuszcsoportok meghatározása, a velük való interjúk elkészítése vagy a reklám- és marketingkampányok kidolgozása a célközönség számára. Kutatóként a vásárlói magatartásról folytathatnak kutatásokat.

Környezetpszichológia

Nem fogunk környezetpszichológusokat kereső álláshirdetést találni, de a személy és a környezet kölcsönhatásainak dinamikája egyre fontosabb területté válhat a jövőben. A környezetpszichológia a 60-as években jelent meg először az Egyesült Államokban, itthon az első kiadványok az ezredforduló környékén bukkantak fel. A környezetpszichológia mára a pszichológusképzés része lett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen. A környezetpszichológusok az ember és környezete közötti viszonyt vizsgálják, ahol a környezet fogalma tágan értelmezett, ideértve mindent, ami a bolygón természetes, valamint az épített környezeteket, társadalmi körülményeket, kulturális csoportokat és információs környezeteket. Megvizsgálják a különféle léptékben és különböző folyamatokban (például lokalizáció, globalizáció) kialakuló viselkedést. Elismerik a problémaorientáció szükségességét, szükség szerint összehangolva a pszichológia más területeinek kutatóival és szakembereivel, a kapcsolódó tudományágakban (pl. szociológia, antropológia, biológia, ökológia), valamint a tervezési területeken (pl. regionális, város- és közösségi tervezés; tájépítészet; építészet és mérnöki munka).

A környezetpszichológusok olyan kérdéseket vizsgálnak, mint a közös vagyonkezelés, a környezeti stressz hatása az emberi hatékonyságra/jólétre, a helyreállítandó környezet tulajdonságai és az emberi információfeldolgozás.

Elősegítik a környezet megőrzéséhez szükséges viselkedést is, segítve az embereket abban, hogy tartós viselkedési reakciókat alakítsanak ki a felmerülő biofizikai korlátokhoz képest. 2005-ben hazánkban Dr. Dúll Andrea elnökletével megalakult a Környezetpszichológiai Szekció a Magyar Pszichológiai Társaság keretein belül.

Igazságszolgáltatás és pszichológia

Ez az interdiszciplináris terület magában foglalja a pszichológiai alapelvek alkalmazását a bűnügyi nyomozás és a törvény területén. Az igazságügyben dolgozhat az igazságügyi szakpszichológus, a törvényszéki vagy bűnügyi pszichológus (leginkább külföldön) és a börtönpszichológus.

Az igazságügyi klinikai pszichológia az alkalmazott pszichológia azon ága, amely segíti a bűnüldözést, a jog- és igazságszolgáltatást, a közigazgatás eljárásait és a személyes jogigény érvényesítését.

A szakemberek gyakran vesznek részt büntetőjogi és polgári perekben, továbbá felügyeleti jogvitákban. Sor kerülhet az igazságügyi pszichológusszakértő alkalmazására önállóan vagy például igazságügyi orvos-, és elmeszakértővel együttműködve is. Sajnos a válások növekedésével egyre gyakoribbakká válnak a gyermekelhelyezési perek, ezzel együtt növekszik az igény az igazságügyi pszichológusszakértők bevonására. Ilyenkor a szakembernek az általában nevelésre egyformán alkalmas szülők közötti különbséget kell megállapítania. Ebben a folyamatban vizsgálják a gyermekek szüleikhez fűződő érzelmi kapcsolatát, valamint az esetleges testvérekhez való viszonyát. Feladatai közé tartoznak továbbá a gyanúsítottak mentális kompetenciaértékelése, a tanúk, például a gyermekek értékelése a legfontosabb tények és körülmények valószerűségének ellenőrzése céljából és a bűnügyi profilozás. A képesítés megszerzéséhez nagyon hosszú út vezet, az ötéves egyetemi képzés után négyéves klinikai szakképzés, majd kétéves igazságügyi klinikai szakpszichológus szakirányú képzés szükséges. Az elítéltek pszichológiai gondozásában a börtönpszichológusok vesznek részt, a pozíció betöltése mesterdiplomához kötött. A börtönpszichológusokról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Neuropszichológia

A neuropszichológia a központi idegrendszerrel és a különböző mentális funkciók (pl. memória, beszéd, észlelés, figyelem stb.) kapcsolatával foglalkozik. Egy olyan klinikai szakterület, amely ismert vagy feltételezett agyi rendellenességek (sérülés, betegség) következtében előállt kognitív viselkedési és érzelmi problémák vizsgálatával foglalkozik. A neuropszichológusok a fellépő pszichés problémák felismerésével és kezelésével segítik a hatékonyabb gyógyító és fejlesztő munka megvalósulását az egészségügyi ellátásban, továbbá a nevelési, pedagógiai szakszolgálati intézményekben. A négyéves szakképzés elkezdéséhez pszichológia mesterdiploma és  36 órás egészségügyi vagy mentálhigiéniai, teljes vagy félidejű munkaviszony igazolása szükséges.

A sport- és szexuálpszichológiáról ebben és ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Sorozatunk következő részében a pszichológia jövőjéről és egyre fontosabbá váló területeiről olvashattok.