A kutatások szerint nem pusztán boldogsághormonok termelődnek sportolás közben, hanem olyan, a marihuána hatásával rokon vegyületek is, amelyeknek számos pozitív hozadéka lehet az érzelemszabályozás és memória területén.

A kilencvenes évek elején felfedezett, anandamid nevű neurotranszmitter egy belső, vagy úgynevezett endokannabinoid – hasonló hatással van ránk, mint a kannabiszban található THC vegyület, de annak negatívumai nélkül. Nevét a szanszkritul örömet jelentő ánanda szó, és az amid összetételéből kapta. A saját szervezetünk állítja elő, és számos, a boldogságunkkal és egészségünkkel összefüggő folyamatban szerepet játszik: boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá tesz, enyhíti a fájdalmat, gyulladáscsökkentő, gátolja a rákos sejtek növekedését és segíti az új agysejtek keletkezését. Hiánya viszont növeli a stresszt és a szorongást, illetve megakadályozza a negatív emlékek elhalványulását. Egy 2015-ös kutatás szerint a másokhoz való kötődésre, kapcsolatteremtésre és szocializálódásra is motiváltabbá tesz.

A „futók eufóriája”

Sportolóknál már korábban is megfigyelték, hogy hosszabb távú fizikai aktivitás (pl. hosszútávfutás) során bizonyos esetekben módosult tudatállapot jön létre. Erre egy külön kifejezés, a „runner’s high” is született, ami talán a futók eufóriájaként fordítható le a legpontosabban, ugyanis akik átélték, arról számoltak be, hogy tiszta boldogságot, lebegést, egységet, végtelen békét, harmóniát, határtalan energiát éreztek. Ez hasonló ahhoz, mint amit a módosult tudatállapotban, például transzban levők írnak le. Korábban az endorfinnak tulajdonították ezt a hatást, ami a hosszútávfutásnál is termelődik, és ez is terjedt el a köztudatban, annak ellenére, hogy a kutatások nem tudták egyértelműen megerősíteni, hogy az edzés során felszabaduló endorfin hatással van a központi idegrendszerre, és többen túl egyszerűsítőnek is tartották az elméletet.

Az újabb kutatások már bizonyítékot találtak arra, hogy az endrofin mellett az endokannabinoid rendszer is bekapcsol hosszabb távú fizikai aktivitás – egy kísérletben pl. 50 perc futás vagy biciklizés – során, és ez szintén rendelkezik azokkal a hatásokkal, amelyekkel az endorfin (fájdalom tompítása, érzelmi és kognitív folyamatok befolyásolása).

Az újabb eredmények felülírni látszanak az endorfin-elméletet, és megerősítik, hogy a futás közben létrejövő módosult tudatállapot inkább az endokannabinoidoknak, azon belül is főleg az anandamidnak köszönhető.

Ráadásul az endokannabinoidok szoros összeköttetésben vannak az agy jutalmazó rendszerével is, így a dopaminkibocsátást is fokozzák, ami szintén a boldogságszintünket növeli, de a függőség kialakulásával is összefüggésbe hozható. A kutatók azt is feltételezik, hogy nemcsak a futás, hanem a jóga vagy a tai-chi gyakorlása közben is létrejöhet ez a módosult tudatállapot, mert ilyen mozgásformáknál is kimutatták az anandamidszint emelkedését, és a hatás is nagyon hasonló volt a „futók eufóriájához”.

Megküzdés a negatív emlékeinkkel

A kannabinoidokra érzékeny receptorok megtalálhatóak az emlékek tárolásával kapcsolatos agyterületeken, így az anandamid hatással van a memóriára, pontosabban: a kellemetlen emlékek elhalványulására és a kondicionált stresszválasz csökkenésére. Egereken végeztek kísérletet egy 2002-es kutatásban, melyben azt vizsgálták, hogyan hatnak az endokannabinoidok a félelmet, elkerülést kiváltó emlékek elhalványulására. Az egereket úgy kondicionálták, hogy megtanuljanak egy bizonyos hangot az áramütéssel társítani (a hang kiadását rendszeresen áramütés követte), majd később, amikor már csak a hangot hallották, akkor lefagytak az inger hatására.

Ez a klasszikus kondicionálás folyamata, amely szerepet játszik például a PTSD, a fóbiák és a krónikus fájdalom kialakulásában is.

A lefagyás utalt arra, hogy a hanghoz kapcsolódóan létrejött a félelem-emlék, azaz megvalósult a kondicionálás, és ez hosszabb idő elteltével is fennmaradt, tehát az emlék meg is szilárdult. Utána elkezdték gyengíteni ezt a kapcsolatot azáltal, hogy ismételten lejátszották a hangot, de azt már nem követte áramütés. Azt figyelték meg, hogy azoknál az egereknél, ahol aktívan működött az endokannabinoid rendszer, a fenyegető emlék egy idő után elhalványult, és egyre kevésbé mutattak félelmi reakciót, míg végül teljesen el is tűnt a lefagyás. Azoknál az egereknél viszont, akik nem rendelkeztek endokannabinoid-rendszerrel (mert úgy tenyésztették őket), nem csökkent a félelemreakció később sem. A fenyegető emlékek elhalványulásában tehát fontos szerepe lehet az endokannabinoidoknak, amit egy friss, 2020-as kutatás is megerősített, ahol egy indikátor segítségével tudták kimutatni az anandamid szerepét a kondicionált stresszválasz csökkenésében.

A kutatások alapján tehát a saját, „belső kannabiszunk” segít elhalványítani a negatív emlékeinkhez társuló reakciókat, csökkenteni a szorongást, vagy a PTSD tüneteit. Nem fogja kitörölni a traumatizáló emlékeinket, de segíthet átírni a viszonyulásunkat ezekhez: sokkal inkább képesek leszünk felvenni a harcot a bénító hatás ellen és megküzdeni a stresszel. A mozgás során felszabaduló anandamid emellett hosszabb távon is csökkenti a szorongást, és harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb lelkiállapotot eredményez.

Felhasznált irodalom

Dietrich, A., McDaniel, W. F. (2014). Endocannabinoids and exercise. Sports Med 2004 38: 536-541, doi: 10.1136/bjsm.2004.011718

Katona I., Urbán G., Wallace, M., Ledent, C., Jung, K., Piomelli, D., Mackie, K., Freund, T. (2006). Molecular composition of the endocannabinoid system at glutamatergic synapses. J Neurosci. 2006 May 24;26(21):5628-37.

Marsicano, G., Wotjak, C. T., Azad, S. C., Bisogno, T., Rammes, G., Cascio, M. G., … Lutz, B. (2002). The endogenous cannabinoid system controls extinction of aversive memories. Nature, 418(6897), 530–534. doi:10.1038/nature00839 

Mock, E. D., Mustafa, M., Gunduz-Cinar, O., Cinar, R., Petrie, G. N., Kantae, V., … van der Stelt, M. (2020). Discovery of a NAPE-PLD inhibitor that modulates emotional behavior in mice. Nature Chemical Biology. doi:10.1038/s41589-020-0528-7 

McPartland, J. M., Giuffrida, A., King, J., Skinner, E., Scotter, J., Musty, R. E.(2005). Cannabimimetic Effects of Osteopathic Manipulative Treatment. J Am Osteopath Assoc 2005;105(6):283–291.

Piomelli, D. (2003). The molecular logic of endocannabinoid signalling. Nat Rev Neurosci. 2003 Nov;4(11):873-84.

Wei, D., Lee, D., Cox, C. D., Karsten, C. A., Peñagarikano, O., Geschwind, D. H., Gall, C. M., Piomelli, D. (2015). Oxytocin-endocannabinoid signal in social reward. Proceedings of the National Academy of Sciences Nov 2015, 112 (45) 14084-14089; DOI: 10.1073/pnas.1509795112