Egy újonnan publikált kutatás szerint az elkötelezettebb, pozitívabb jövőképpel rendelkező tinédzserek kevesebb alkoholt és drogot fogyasztanak, illetve sikeresebb tanulmányi eredményekről számolnak be. Milyen tényezők játszhatnak szerepet a problémás szerhasználat kialakulásában?
Az alkohol és az illegális pszichoaktív szerek által okozott függőség óriási problémákat okoz társadalmunkban. Sokan már egészen fiatal korukban kipróbálják az egyes szereket, nem is sejtve, hogy akár egész életüket megváltoztathatják általa. Az Addiction Research & Theory című tudományos szaklapban 2020-ban megjelent tanulmány számos kutatás eredményeinek ismertetése után egy saját empirikus vizsgálatról is beszámol, mely a serdülők szerhasználatát igyekezett feltárni. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a múlt, jelen, jövő hármasáról történő pozitív, illetve negatív gondolkodás milyen hatással lehet a fiatalokra? Azok a serdülők, akik ideálisabb idői perspektívát látnak, vajon elkötelezettebbek iskolai tevékenységeik iránt, és kevesebb alkoholt fogyasztanak majd a jövőben? Cikkünkben ezen kérdésekre keressük a választ tudományos kutatások adatainak segítségével.
Az idői perspektíva fontosságát a pszichológiai működésben számos elméletalkotó megfogalmazta már. Széleskörű irodalom létezik a jövőre összpontosító időbeli konstrukciók adaptív összefüggéseiről, mint például a jövőorientáltság, reménykedés, optimizmus, jövőbeli énkép és így tovább. Habár ezen egyéni változók a legtöbb empirikus kutatásban mérsékelt vagy közepes összefüggést mutattak a viselkedéses kimenetellel,
az oktatási eredményekkel kapcsolatban jelentős korrelációt sikerült kimutatni.
Az iskolai felelős magatartás megjósolja a tanulmányi eredményeket és az iskolai sikereket, a kognitív és érzelmi elkötelezettség egyaránt jobb teljesítménnyel jár együtt.
McKay és munkatársai 2016-ban publikált kutatásukban megállapították, hogy a 12-13 éves, pozitív időbeli attitűddel rendelkező brit serdülők arról számoltak be, hogy az elmúlt hónapban kevesebbet használtak alkoholt társaiknál. Ezenfelül megítélésük szerint jövőbeli életük során alacsonyabb az esélyük az alkoholfogyasztásra. Egy későbbi longitudinális vizsgálatban az 1. időpontban pozitív időprofillal rendelkező serdülők kevesebb eséllyel fogyasztottak alkoholt egy évvel később, mint a negatív attitűddel rendelkező fiatalok. Ezen eredmények azért rendkívül fontosak, mert a serdülők és a fiatal felnőttek esetében az alkoholfogyasztás jelenti a halálozás és a súlyos balesetek egyik legnagyobb rizikófaktorát.
A középiskolákban megtapasztalt legális vagy illegális pszichoaktív szerrel kapcsolatos első élmények meghatározóak lehetnek a későbbi egészségmagatartás szempontjából.
Ezenfelül a fiatalabb korban történő alkoholfogyasztás a későbbi pszichológiai problémák kialakulásának kockázatát is magában rejti.
Az alkohol után következik a füves cigi?
Mivel a marihuána legalizációja folyamatos téma napjainkban, fontos megvizsgálni a szer serdülőkre gyakorolt esetleges hatásait.
A marihuána használata veszélyezteti a középiskolásokat a későbbi kanabisszal történő visszaélés, az alkoholfogyasztás, a fiatalkori bűnözés, a középiskolából való lemorzsolódás és a depresszió kialakulásának szempontjából.
A kapudrog-elmélet értelmében a marihuána folyamatos használata fokozhatja a további illegális pszichoaktív anyagok kipróbálásának kockázatát, mely számos kérdést vet fel. Egyes statisztikai adatok azt sugallják, hogy a marihuánahasználat több negatív hatással van a fiatalokra, mint az alkoholfogyasztás. Sőt, összefüggés van az alkohol és a marihuána serdülőkori használata között, hiszen a kettős felhasználás gyakoribb a kizárólagos marihuánafogyasztásnál. McKay és munkatásai (2018) egy kétéves longitudinális vizsgálatban összehasonlították a kannabiszhasználó, különböző időbeli attitűdprofillal rendelkező serdülőket, és számos különbségről számoltak be. Azok az egyének, akiknek pozitív időbeli attitűdprofilja volt, lényegesen kevesebb kannabiszhasználatot jelentettek, mint a negatív vagy ambivalens profillal rendelkezők. Másrészt azok a személyek, akiket a negatívabb attitűd jellemez, megnövekedett használatról számoltak be a közepesen negatív profilhoz képest.
John Mark Froiland és munkatársai (2020) tanulmányukban azokra az összefüggésekre voltak kíváncsiak, melyek az idői attitűd, a belső motiváció, a viselkedéses elkötelezettség, és a szerhasználat között állhatnak fenn. Kutatásukban az alkoholt és a marihuánafogyasztást vizsgálták, közel 2000 fős mintán. Eredményeik szerint a marihuána- és az alkoholfogyasztás közepes pozitív korrelációt mutat. A viselkedéses elkötelezettség szignifikáns negatív összefüggést mutat az alkoholfogyasztással és a marihuánahasználattal, azaz a kevésbé elszánt diákokra jellemzőbb a szerhasználat. A pozitív időbeli attitűdök pozitívan kapcsolódtak az elkötelezettséghez, és negatívan a marihuána használatához.
A vizsgálat eredményeinek egyik legfontosabb konklúziója, hogy a célok iránti elkötelezettség elérése fontos a serdülők alkohol- és marihuánafogyasztásának csökkentésében. A tanulmányi eredményük releváns prediktor lehet a problémás szerhasználat szempontjából, így fokozott figyelmet kell fordítani a gyengébben teljesítő tanulókra. A pozitív idői perspektíva kialakítása kulcsfontosságú lehet prevenciós szempontokból is, hiszen a leghatékonyabb orvoslás a megelőzés.
Felhasznált irodalmak:
John Mark Froiland, Frank C. Worrell, F. Richard Olenchak, Monica J. Kowalski. (2020)., Positive and negative time attitudes, intrinsic motivation, behavioral engagement and substance use among urban adolescents. Addiction Research & Theory, 2020; 1 DOI: 10.1080/16066359.2020.1857740
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/16066359.2020.1857740
McKayMT, PercyA, ColeJC, WorrellFC, AndrettaJR. (2016). The relationship between time attitudes profiles and self-efficacy, sensation seeking, and alcohol use: an exploratory study. Personality Individual Diff. 97:203–209.
McKayMT, AndrettaJR, ColeJC, KonowalczykS, WellsKC, WorrellFC. (2018). Time attitudes profile stability and transitions: an exploratory study of adolescent health behaviours among high school students. J Adolesc. 69:44–51.
