bemutatkozás

“A szenvedés ellen jobban véd, ha tudod, hogyan szeresd magad, hogyan bocsáss meg magadnak, hogy ne büntesd magad a hibákért, bántásért és fájdalomért, ami az élet elkerülhetetlen része. - Edith Eva Eger”

Helstáb Laura vagyok, pszichológus és újságíró. “Ismerd meg önmagad!” - hirdette a Delphoi jósda felirata már az ókori görögöknél is. Úgy gondolom, önmagunk minél teljesebb megismerése és elfogadása az az út, mely a jobban megélt, értékteli élet, és a harmonikusabb kapcsolatok felé vezet.

Hogyan tudunk szabadon, teljes életet élni, megvalósítani a vágyainkat, és átlépni a szorongásaink, félelmeink jelentette korlátainkat? Főleg ezek a kérdések foglalkoztattak, amikor a pszichológusi pályára léptem. Azóta többször megbizonyosodtam róla, hogy mindehhez a kulcs a saját kezünkben van. Azt hittem, a szenvedés megspórolható a változáshoz, és csak akkor lehetünk boldogok, ha minden “rosszat” elkerülünk, vagy kigyomlálunk az életünkből. Most már tudom, hogy átmenni a sötét erdőn, szembenézni a félelmeinkkel és sebeinkkel valójában megnyitja az utat ahhoz, hogy ne csak fél-életet éljünk, hanem valóban erőssé és boldoggá váljunk. Az elfogadás és elköteleződés terápia szemléletében nem az fontos, hogy mindig jól érezzük magunkat, hanem, hogy az életet a maga teljességében tudjuk megélni, amiből  

nem lehet kispórolni a negatív érzéseket: de megtanulhatjuk megszelídíteni őket, hogy ne a félelmeink diktálta, hanem az általunk választott úton mehessünk.

Korábban iskolapszichológusként dolgoztam,  melynek során tapasztalatot szereztem a gyerekekkel, fiatalokkal kapcsolatos pszichológiai tanácsadásban. A munkám során fontosnak tartom a bizalmi kapcsolat kiépítését, mely a gyógyulás egyik legfontosabb tényezője. Rendszer-szemléletben gondolkozom, ami azt jeleni, hogy ha gyerekekkel dolgozom, gyakran a szülőket is bevonom a folyamatba, az ő szülői kompetenciájukat is megerősítem gyermekük problémájának megoldásában, hogy az egész családi rendszer fejlődni, gyógyulni tudjon. De a rendszerszemlélet a felnőttek esetében is megjelenik, hiszen a személyiségünket, gondolkodásmódunkat minden esetben a család alapozza meg.

Érdeklődési területemhez tartoznak a fiatal felnőttkor problémái is: a korai kiégés, a párkapcsolati elakadások, karrierterezés, és a szülőkről való leválás, felnőtté válás kihívásai. Úgy látom, lélekben is szabad és tudatos felnőtté válni sokszor nem történik meg, ameddig nem tudunk szembenézni a családi mintáinkkal, és megismerni a lehetőségeinket, hogy dönthetünk máshogy is. 

Az önismeret valójában felszabadít azalól, hogy egy mások által meghatározott életet kelljen élnünk - számomra ezt jelenti a felnőtté válás.

Tanácsadói munkámban az elfogadás és elköteleződés terápia és a pozitív pszichológia szemlélete mellett szerepet kap a művészet, alkotás, mesék és szimbólumok világa. Ez egy olyan nyelv, amelyen az is meg tud szólalni, aki máshogy nem tudja megfogalmazni a problémáját, legyen szó akár gyerekről, akár felnőttről. Minden élethelyzet, probléma megtalálható a mesékben, melyek magukban hordozzák számunkra a megoldást is, ha megtaláljuk, hogyan kapcsolódhatunk hozzájuk. Ezt az összekapcsolódást, és saját megoldásaink meglelését tudom meseterapeutaként támogatni, elkísérni a klienst a sűrű, sötét erdőbe is, ha épp ott kell megküzdenie problémái forrásával.