Nagyon szeretnél változtatni valamin, de úgy érzed, képtelen vagy megoldást találni a problémádra? „A dolgok soha nem fognak megváltozni.” „Semmit nem tehetek.” „Ez már mindig így lesz.” Talán számodra is ismerősek ezek a kijelentések. A soha, a mindig és a semmi típusú meggyőződések kiszívják az összes erőnket; a félelem démonai pedig épp a reménytelenség és a véglegesség érzetét keltve igyekeznek eltántorítani bennünket. A legsebezhetőbb pontunkat keresik, és előfordulhat, hogy meg is találták... egészen mostanáig! Cikkünkben olyan technikákat és stratégiákat mutatunk, melyek segítségével visszaküldheted a démonaidat oda, ahonnan jöttek.
Berne (2013) szerint mindenkinek van egy úgynevezett gyermeki, egy felnőtti és egy szülői énállapota, tehát minden emberben többféle lélektani realitás él, s ezek határozzák meg kapcsolatainkat. Amikor egy helyzetben a bennünk élő gyermek kerül előtérbe, úgy reagálunk, mint ahogyan pici gyermekként tettük volna. A szülő valamelyik szülőnk (vagy szülőpótlékunk) múltbéli reakcióját imitálja, a felnőtt pedig az objektív szemléletmódot képviseli.
A változással kapcsolatos megrekedések hátterében szinte mindig a gyermekkorunkra visszavezethető, bénító félelmeink lapulnak (szeparációs szorongás, a veszteségektől való rettegés vagy a helytelenítéstől való félelem). Amikor az embert a félelmei vezérlik, elméjének felnőtt része a háttérbe húzódik, és elől hagyja a gyermeket, akinek tényleg szüksége van a szüleire a túléléshez. A gyermek számára az elhagyatottság egyet jelent a kiszolgáltatottsággal, s ezáltal a biztos halállal. Előfordulhat, hogy az évtizedek során elhitted, hogy nem élnéd túl érzelmileg, ha az életed fontos szereplői, a családtagjaid, a párod, esetleg a barátaid elítélnének vagy megharagudnának rád. Tudatosítsd magadban, hogy te már az erős felnőttek közé tartozol, s ahogyan a fizikális szükségleteid kielégítése sem függ a szüleidtől, úgy
az érzelmi jólléted sem függ mások elismerésétől.
Maga a félelem nem fog teljesen eltűnni az életedből, mivel egy teljesen természetes érzelemről van szó. Az élet velejárói a negatív érzelmek és gondolatok, azonban hasznot tudsz kovácsolni belőlük. Segítünk elérni, hogy többé ne irányítsák az életedet, valamint megmutatjuk, hogyan nyerhetsz erőt a félelmeidből.
- Ne küzdj a félelemdémonok ellen
Előfordulhat, hogy túl sokat agyalsz a félelmeiden, és túl sok energiát ölsz a démonok elleni küzdelembe. Soha nem maga a félelem okoz igazán problémát, hanem az ellene folytatott harc. Ha elfogadod, hogy ez az érzelem már létezik, akár akarod, akár nem, azzal be is viszed az első ütést a démonoknak.
- Papírra velük
A félelemdémonok a fényben összezsugorodnak, tehát ha kirángatod őket az árnyékból (a gondolataid mélyéről), az hatékony módja lehet a leküzdésüknek. Ahhoz, hogy higgadtabb tudatállapotba kerülhess, készíts egy félelemlistát. Bagatell kis gyakorlatnak tűnhet, de hidd el, segít általánosítani a félelmeket, és így nem kavarognak majd benned tovább ködös, szégyellnivaló formában.
„Félek, hogy megharagszanak rám.” „Félek, hogy mindent elveszítek.” „Félek a visszautasítástól.” Valószínűleg úgy gondolod, hogy az ilyen típusú félelmek kizárólag rád jellemzőek, de ez nem igaz. Szinte mindnyájan hajlamosak vagyunk arra, hogy kívülről nézzünk másokat, és úgy gondoljuk: „ő mennyivel magabiztosabb és bátrabb, mint én.” Annak tudatában, hogy mi milyen bátortalanok vagyunk, néha nehéz észben tartani, de szinte
minden ember magabiztosnak tűnő külseje mögött ugyanazok a belső félelmek és bizonytalanságok dúlnak.
Ne feledd: ahhoz hasonlítjuk a belső világunkat, amit a felszínen látunk.
- Önnyugtatás
A legtöbbünk káros félelemmantrákat használ a mindennapjai során: „félek”, „nem vagyok rá képes”, „ez túl nehéz”, „erre lehetetlen megoldást találni”; amelyeket addig játszunk le a fejünkben újra meg újra, amíg teljesen le nem bénít a rettegés. Cseréld le a saját félelemmantráidat azokra a hatékony, felszabadító mondatokra, amelyeket most megtanítunk neked:
- Mindenki félni szokott a személyiségfejlődés időszaka alatt.
- Ez a félelem azonnal eltűnik, amint a saját védelmemben cselekszem.
- Cselekedni, és közben félni sokkal jobb, mint a félelmeim bénító szorításában élni.
- Az első lépést úgy kell megtennem, hogy félek.
Ismételd el őket gondolatban, vagy ha lehetőséged nyílik rá, akkor hangosan is, naponta többször. Ezek a kijelentések azért fognak megnyugtatni téged, mert igazak.
A fenti mondatokat bármikor elismételheted, amikor megérzed azt a bizonyos gyomrot görcsbe rándító szorongást.
Ha észreveszed, hogy ismét elkezd belecsúszni az elméd a „képtelen vagyok rá” üzemmódba, állj meg, vegyél pár mély lélegzetet, és ismételgesd addig a fenti kijelentéseket, amíg meg nem nyugszol. Minden egyes alkalommal, amikor ezt megteszed, még jobban megszilárdítod az igazságot.
- Célkitűzés
Végezetül nagyon fontos, hogy célokat tűzz ki, még akkor is, ha nem érzed magad elég bátornak.
Ha arra vársz, hogy egy kicsit jobban érezd magad, mondván: akkor majd motiváltabb leszel, nagy valószínűséggel az örökkévalóságig fogod halogatni a dolgot. Ha viszont kitűzöl egy célt, lehet, hogy a bátorságod szintje még nagyon alacsony, de az érzelmeid gyorsan felzárkóznak majd a motivációs szintedhez.
+ 1. A harag felbukkanása és legyőzése
Ahogyan a félelemdémonok elveszítik uralmukat, gyakran felüti a fejét egy másik intenzív érzelem, a harag. A harag irányulhat önmagad felé: az önhibáztatás egy bizonyos szinten természetes emberi reakció, azonban könnyű átesni a ló túloldalára.
Eddig azt tetted, amit a rendelkezésedre álló érzelmi eszközök birtokában a legjobbnak gondoltál.
Amennyiben épp azokra haragszol, akik a démonokat erősítették, akármennyi önuralmadba is kerül, állj ellen a késztetésnek, hogy leharapd a fejüket. Add ki a dühöd egyedül vagy egy olyan ember társaságában, akivel biztonságban érzed magad. Mondj ki mindent, amit eddig magadban tartottál. Ehhez a ventiláláshoz felhasználhatod az adott probléma forrásának fényképét, vagy bármit, ami elősegíti, hogy magad előtt lásd. Szükséged lesz néhány fizikai szelepre is, ugyanis a testmozgás serkenti az endorfintermelődést. Püfölj egy párnát, vagy egy bokszzsákot; járj el futni vagy kertészkedj, takaríts, végezz házimunkát stb. Válassz olyasmit, ami elégedettséget vált ki belőled.
Ne feledd: nem az a célod, hogy bosszút állj, vagy másokra zúdítsd a haragod. A célod, hogy bátran, higgadtan és átgondoltan megoszd velük az érzéseidet, valamint az igényeidet.
Felhasznált irodalom:
Berne, E. (2013): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest.
Forward, S. (2014): Mérgező szülők – Hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségüktől és nyerjük vissza életünket? Háttér Kiadó, Budapest.
Forward, S. (2016): Mérgező anyósok és apósok – Hogyan védjük meg párkapcsolatunkat romboló hatásuktól? Háttér Kiadó, Budapest.