Nagy a vita arról, hogy a jelen generációinak jobb dolga van-e, mint a valaha vagy éppen sokkal több kihívással kell-e megküzdeniük, mint ezelőtt bárkinek. Tény, hogy az elmúlt néhány év a viszonylag békés évek közé tartozik az emberiség történelmében, és anyagi javakból is bőven jut a nyugati kultúra tagjainak. Azonban nem minden móka és kacagás a mai fiatalok számára sem, és ezért főként a túlzott screen time, vagyis az okoseszközök használatával töltött idő tehető felelőssé.
A serdülőkor az egyik legviharosabb életszakasznak számít. Rengeteg változáson mennek át a kamaszok, amelyek erős hatást gyakorolnak az önértékelésükre, valamint jelentősen formálják az önmagukról alakított képet is. Ez a tendencia mindig is megfigyelhető volt, azonban az önértékelés csökkenés mellett, a mai fiataloknak
a pszichés jóllétük csökkenésével is meg kell birkózniuk az érzelmileg viharos és kihívásokkal tarkított tinédzserévek alatt.
Egy friss kutatás szerint ennek hátterében nem áll más, mint az elektronikai eszközök mértéktelen használata. 1960-tól a 2000-es évek elejéig növekedés volt megfigyelhető az amerikai serdülők pszichés jóllétében, ami többek között a háborúmentes és gazdaságilag prosperáló történelmi időszaknak tudható be. Ezek mind pozitív irányba tolták el a fiatalok önértékelését, élettel való elégedettségét, valamint boldogságérzetét. Azonban a technológiai fejlődés, a laptopok, a tabletek és az okotelefonok megjelenésével párhuzamosan a korábban növekvő tendencia jelentős csökkenésbe csapott át, amely komoly problémákat okoz a serdülők mentális egészségében.
Csökkent jóllét, megnövekedett screen time
A San Diegó-i Egyetem kutatói közel 1,1 millió fiataltól vettek fel kérdőíveket a jóllétükre vonatkozóan. A kérdőívek elemzését követően egyértelművé vált, hogy alig négy év leforgása alatt (2012-2016) már kimutatható és szignifikáns csökkenés figyelhető meg a serdülők pszichés jóllétében. A kutatókban erősen élt a gyanú, hogy a fiatalok szabadidős tevékenységei állhatnak ok-okozati kapcsolatban a csökkenéssel. A kevesebb sport, kevesebb személyes találkozó a kortársakkal, valamint
a megnövekedett TV-nézés és screen time mind hozzájárulnak a fiatalok boldogtalanságához és az élettel való elégedetlenségükhöz.
A kutatók többet szerettek volna feltárni a technológia befolyásáról, így részletesebben megvizsgálták az amerikai diákok erre vonatkozó szokásait. Azok a fiatalok, akik viszonylag kevés időt (alig néhány órát) töltenek az okostelefonjuk/laptopjuk kijelzőjére tapadva, érzik a legjobban magukat. Még azoknál is magasabb jóllét pontszámot értek el, mint akik egyáltalán nem használnak okoseszközöket. Ez viszonylag könnyen megmagyarázható, mivel
a kapcsolódási igény mindenkiben erős szükségletként jelentkezik, a mai világban pedig ezt leginkább az online kapcsolattartás elégíti ki.
Így tehát azok, akik teljesen kiszorulnak ezekből a lehetőségekből, bizonyos káros hatásokat nem tapasztalnak meg a saját bőrükön, azonban könnyen elszigetelődhetnek és elégedetlenek lehetnek a társas kapcsolataikkal. Ám a túlzásba vitt okostelefonozás egyértelműen boldogtalanabbá tesz.
A 2012-es év számít igazán áttörésnek a technológiai fejlődés szempontjából, hiszen ekkor váltak népszrűvé az okostelefonok, amelyek szinte majdnem minden háztartás elengedhetetlen kellékeivé váltak. Az okostelefonok megjelenése teljesen átszabta a digitális szokásainkat, és jelentősen megnövelte a social media platformok látogatását. Míg régeben volt lehetőség a kikapcsolódásra és a valódi elszakadásra, hiszen ha kikapcsoltuk a számítógépet, onnantól kezdve nem volt más inger, csak a valóélet eseményei,
az okostelefonok mára már elválaszthatatlan kellékeink, amelyek sokszor a nap huszonnégy órájában bekapcsolva vannak velünk.
Az okostelefonok és a technológia persze semmiképp sem ördögtől valók, azonban számos kutatás bizonyította, hogy nagyon tudatos használat mellett bizonyulnak valóban hasznosnak. Ehhez nagyfokú önkontrollra is szükség van, valamint az elmúlt néhány év digitális szokásait felmérő kutatások eredményei a tech-cégek figyelmét is felkeltették. Nem csoda hát, hogy napjainkban már számos app, valamint szoftveres megoldás segíti a saját digitális szokásaink monitorozását és saját határaink beállítását. Ha fejben nem megy, az okostelefonok is segíthetnek azzal, hogy jeleznek, ha túlzásba vittük a Facebook, Instagram vagy YouTube böngészését.
Jelen kutatás eredményeit érdemes fenntartásokkal és némileg szkeptikus módon kezelni, hiszen számos egyéb tényező is szerepet játszhat a pszichológiai jóllét visszaesésében, ami jelen kutatásba nem került bele. Az mindenképp tény, hogy a technológiával kapcsolatban élesen ellentétes nézetek élnek a közvéleményben és a tudomány világában is, azonban még mindig nem használjuk elég régóta ezeket az eszközöket, hogy az életünkre gyakorolt valódi hatásukat és befolyásukat megbízható módon fel tudjuk térképezni. Mindenesetre ez és az ehhez hasonló kutatások kicsit segíthetnek abban, hogy felnyissák a szemünket az online léttel kapcsolatban, és esetleg elindítsanak minket a változás útján, hogy újra vissza tudjunk találni a való élet nyújtotta élményekhez.
Felhasznált szakirodalom:
Twenge, J. M., Martin, G. N. & Campbell, W. K. (2018). Decreases in psychological well-being among American adolescents after 2012 and links to screen time during the rise of smartphone technology. Emotion, 18(6), 765-780.
(Képek forrása: giphy.com, pictorem.com)
