A munkavégzés elsődleges céljai között szerepel a pénzkereset. Azért dolgozunk, hogy megteremtsük a megélhetésünkhöz és a kényelmes életvitelünkhöz szükséges anyagi erőforrásokat. Innen származik az egyik elsődleges külső motivációnk. Ez azonban csak az egyik oldala az egyenletnek. Ahhoz, hogy igazán sikeresek legyünk és örömünket is leljük a munkahelyi feladatokban, belülről fakadó hajtóerőre is szükségünk van. David McClelland amerikai pszichológus a munkamotiváció ezen oldalát vizsgálta és három kiemelt tényezőt talált, amelyek serkentik a munkával kapcsolatos lendületünket.
Szinte mindegy, hogy iskolába járunk vagy saját karrierünket építjük, esetleg beosztottjaink vannak, akiket hatékonyabb munkára szeretnénk ösztönözni, bizonyára szeretnénk megtalálni a legjobban működő motiváló erőt. Vajon mikén ismerhetnénk ki és tarthatnánk irányításunk alatt a motivációt? Kezdjük talán azzal, mit is értünk motiváció alatt! A motiváció egy belső késztetés, amelynek hatására adott módon cselekszünk, de erre külső és belső tényezők egyaránt befolyással lehetnek. Motivációnk általában valamilyen biológiai (például szomjúság) vagy pszichés szükségletre (például valahova tartozás) válaszul alakul ki.
Legtöbbször pedig a biológiai és a pszichés szükségletek kombinációja áll a háttérben.
A motivátorok tehát érkezhetnek a környezetünkből, ilyen a diákok számára az érdemjegy, de a fizetésünk vagy a dicséret is. Ezeket nevezzük a külső ingerekből származó, extrinzik motivációnk forrásának. Ezek mellett jelentős befolyással van teljesítményünkre a belülről fakadó intrinzik motiváció is. Intrinzik motivációról akkor beszélhetünk, amikor az adott tevékenységet – legyen az munka vagy szórakozás – önmagáért végezzük, minden külső jutalom ígéretétől vagy büntetés fenyegetésétől függetlenül. A belülről motivált tevékenység tehát önmagában jutalmazó számunkra.
David McClelland, a Harvard Egyetem pszichológia professzora átfogó vizsgálatot folytatott, hogy felmérje milyen tényezők lehetnek ránk motiváló hatással. Kutatásai során három olyan motiváló erőt talált, amelyek jelentősek lehetnek a munkavégzéssel kapcsolatos motivációnk alakulásában.
Teljesítményszükséglet – Az első jelentős munkára ösztönző erőként a teljesítményszükségletet állapította meg. Ez a szükségletünk hajt minket egy nehezen elérhető, de vágyott cél felé. McClelland úgy találta, hogy a magas teljesítményszükségletű személyek rendelkeznek néhány további tipikus vonással: általában képesek keményen dolgozni a munkájukban, kitartóak a nehéz feladatok elvégzésében és sokszor sikeresebbek, mint az alacsony teljesítménymotivációval jellemezgető kollégáik. Általában nagyobb fokú versengésre teret adó hivatást választanak, gyorsabban haladnak előre a ranglétrán és gyakrabban kerülnek vezető pozícióba. A magas teljesítményszükségletű dolgozók a kihívást jelentő feladatokat kedvelik, elérhető célkitűzésekkel. Elsősorban nem a külső jutalmak motiválják őket, de örömmel fogadják a dicséretet és jó teljesítménnyel járó egyéb bónuszokat.
Kapcsolatszükséglet – Ahhoz, hogy valaki sikeres és elégedett legyen a munkájában nem feltétlenül a teljesítményt kell a fókuszba helyeznie. Vannak, akik más forrásból merítik központi motivációjukat. A magas kapcsolatszükségletű személyekre kevésbé jellemző a versengés, sokkal inkább kedvelik az együttműködést. Szeretnek csapatban dolgozni. A közös sikerek számukra az igazán jutalmazóak.
Hatalomszükséglet – A magas hatalomszükségletű személy alatt nem feltétlenül egy képregényfilm főgonoszának karakterére kell asszociálnunk. Sokkal inkább arra, hogy az illető a hatalmát, a tekintélyét a projektek megtervezéséhez, az emberek irányításához és a munka elvégzéséhez használja fel. A magas hatalomszükségletű dolgozók kényelmesen érzik magukat menedzseri szerepben vagy ha munkacsoportokat vezethetnek. Ösztönzőleg hat rájuk, ha vezetőkké válhatnak. Kifejezetten motiválja őket, ha segíthetik beosztottjaikat, hogy elérjék céljaikat.
Ha sikerül megtalálnunk a személyiségünkhöz illeszkedő hivatást, és a választott területen arra is rálelünk, hogy mi képes motiválni minket, akkor elégedettebbé válhatunk a munkánkkal. A vizsgálatok pedig azt igazolják, hogy a munkahelyi elégedettség jobb teljesítménnyel, több sikerrel, fokozott produktivitással, kevesebb hiányzással és ritkább munkahelyelhagyással jár. Természetesen számos más oka is lehet annak, hogy reggel kedvvel indulunk munkába. A munka teszi lehetővé a mindennapi élethez elengedhetetlen kellékeink beszerzését, illetve anyagi forrásokból építkező vágyaink megvalósulását. De legalább ilyen fontos, hogy
hivatásunk az identitásunk részévé is válik:
orvosként, tanárként, ügyvédként határozzuk meg önmagunkat. Foglalkozásunk az önmagunkról alkotott képünk szerves részét képezi.
Mindig jól jön a segítség
Felhasznált szakirodalom:
Johnson, R., McCann, V., Zimbardo, P. (2018). Pszichológia mindenkinek. Motiváció, érzelmek, személyiség. Libri Kiadó. Budapest
McClelland, D. C. (1987). Human motivation. CUP Archive.
Roóz J., Heidrich B. (2013) Vállalati gazdaságtan és menedzsment alapjai.
