Miért választunk szomorú zenéket, ha rossz kedvünk van, és vajon hogy vannak ezzel azok, akik hangulatzavarral, depresszióval küzdenek? Egy depressziós számára lehet felemelő a szomorú zene?

Mindannyian megtapasztalhattuk már, hogy milyen erőteljes hatást képes gyakorolni a zene a hangulatunkra. Lehet, hogy az egyébként is jó kedvünknek ad még egy löketet az autórádióban megszólaló aktuális popkedvenc, de elképzelhető, hogy épp a rosszkedvünket erősíti tovább egy szomorkásabb dal. Ez a „hangulati játék” a legtöbbünk számára nem nagy ügy, de mi a helyzet azokkal az emberekkel, akik hangulatzavarral, például depresszióval élnek? Esetükben ugyanis a hangulatingadozás sokkal komolyabb lehet, ami már csak azért is elgondolkodtató, mert egy kutatás szerint a depressziós emberek hajlamosabbak szomorú zenéket hallgatni és szomorú képeket nézegetni, mely hozzájárul ahhoz, hogy a mélyenfekvő hangulat fennmaradjon. Egy friss, nemrég született tanulmány megerősítette azt a korábbi eredményt, miszerint

a depressziósok inkább a szomorú zenéket részesítik előnyben,

azonban a mostani kutatás szerint ezt nem azért teszik, hogy fenntartsák a mélyenfekvő hangulatukat, sokkal inkább azért, mert megnyugtatónak és felemelőnek érzik ezeket a dalokat.

A kutatás első része megegyezett a korábbi, 2015-ös vizsgálat módszertanával, amikor 30 depresszióval diagnosztizált, és 30 nem depressziós egyetemista nőnek szomorú (például Samuel Barber - Adagio for Strings), vidám és semleges dalokat játszottak le, és megkérdezték őket, hogy a jövőben melyiket hallgatnák újra szívesen. A Dél-Floridai Egyetem szakemberei sikeresen reprodukálták a korábbi eredményeket, vagyis ahogyan 2015-ben, ezúttal is az jött ki, hogy a depressziósok a szomorú számokat preferálják. Ezúttal azonban – szemben a korábbi vizsgálattal – arról is megkérdezték a résztvevőket, hogy miért így döntenének. A válaszuk a következő volt: azért, mert ezeket a számokat relaxálónak és megnyugtatónak érezték.

Jobb kedv a szomorú zenéktől? 

A vizsgálat második szakaszában tovább bővítették a lejátszott zenék listáját, és a már meghallgatott zenéket is újra lejátszották. Kiderült, hogy a depresszióval élők továbbra is a szomorú és alacsony energiatöltetű dalok mellett tették le a voksukat (viszont kerülték a félelmet kiváltó számokat), azonban a második meghallgatás után már egyenesen úgy nyilatkoztak, hogy

ezek a szerzemények inkább boldogsággal töltik el őket, mintsem szomorúsággal

– cáfolva ezáltal azt a korábbi hipotézist, miszerint a depressziósok a mélyenfekvő hangulatuk fenntartása miatt hallgatnak ilyen zenéket.

Nem teljesen világos, hogy miért érzékelik ezek az emberek felemelőnek a szomorkás számokat, de arra gondolhatunk például, hogy abban a levert, összetört állapotban, amiben a depresszióval küzdők vannak, egy gyorsan lüktető, életteli szám túlságosan irritáló és felkavaró lehet – ehelyett egy lassú, komoly hangvételű dal sokkal megnyugtatóbb tud lenni. Az is egy lehetséges magyarázatként merülhet fel – és ezt egy szintén nemrégen született kutatásból tudjuk –, hogy kedvetlen és melankolikus állapotunkban mindannyian inkább egy szomorú dalhoz nyúlunk, egyszerűen azért, mert ilyenkor olyan nekünk az a szám, mintha egy támogató barát állna mellettünk.

Természetesen ezzel együtt azért a kép közel sem teljes, hiszen a most idézett vizsgálat alacsony elemszámmal dolgozott, elég korlátozott mintán. Viszont az látszik, hogy a valóság nem mindig egyenlő azzal, ami triviálisnak tűnik, sőt, egészen paradox is lehet: egy depressziós ember érezheti magát jobban a szomorú zenéktől is.

Forrás: Research Digest

•••

Érdekel a zeneterápia, hogy hogyan válhat a zene a megismerés, érzékelés lehetőségévé? Hogy miként befolyásolhatja a kapcsolati minőségeinket? Gyere el különleges Pszicho-Kávéházunkba, ahol lehetőséged nyílik arra is, hogy személyes élményekkel is gazdagodj és megismerd a zeneterápia alapjait a gyakorlatban is, ugyanis előadónk magával hozza a leggyakrabban használt hangszereket és technikákat!