A bezártságban töltött napok egyformasága, egyhangúsága önkéntelenül is arra késztet, hogy a külső ingerek keresése helyett egy idő után befelé forduljunk, az ottani „történésekre” hangolódjunk. A otthonlét jó alkalom lehet önismeretünk elmélyítésére, új módszerek kipróbálására, melyekkel közelebb kerülhetünk saját magunkhoz.
Időnként nem árt, ha megállunk egy kicsit, és tisztázzuk magunkban, éppen kik vagyunk, és hova tartunk. Általában a folytonos pörgés mellett nincs időnk ilyesmin mélázni, mert jönnek a napok egymás után, és mindig csinálni kell valamit, így néha már csak arra eszmélünk, hogy valami egészen megváltozott bennünk, de nem vagyunk tudatában a folyamatnak. A jelenlegi időszak viszont fokozottan a bennünk zajló történésekre irányíthatja a figyelmet, ha azok közé tartozunk, akik most otthonról dolgoznak, vagy kényszerűen egy lelassultabb tempóba kerültek. Az érzelmi hullámvasút, a kiborulásokat követő nyugodtabb időszakok, a fokozott szorongás, élénkebb álmok most természetesek, mint az intenzív belső állapotok velejárói: a bezártság, a külvilág stresszorai és változásai mindenképpen hatással vannak ránk, legyen szó a szeretteink iránti aggodalomról, vagy saját félelmeinkről. Fontos változások mehetnek végbe bennünk, már azáltal is, ha csak megfigyeljük, éppen mi zajlik bennük, és reflektálunk arra, hogy milyen kérdések foglalkoztatnak, milyen félelmek mozgatnak meg minket a leginkább.
Önismeretünk elmélyítése, a bennünk zajló folyamatok, érzelmek tudatosítása egyben abban is segít, hogy szorongásaink feldolgozhatóvá, elviselhetőbbé váljanak egy ilyen megterhelő időszakban.
Egy hosszabb krízis, megváltozott élethelyzet sok mindenben rámutathat arra, hogy talán nem úgy akarjuk élni az életünket, mint eddig, vagy a történtek hatására megváltoztak a prioritásaink, például más célokat szeretnénk kitűzni, vagy más kapcsolatokat megerősíteni. Ezeknek a változásoknak a tudatosítása segíti a fejlődést, hogy a járvány után ne csak visszacsöppenjünk a korábbi életünkbe, hanem új rálátást nyerjünk saját magunkra, és ennek megfelelően a viselkedésünkön, szokásainkon is tudjunk változtatni. Ehhez gyűjtöttünk össze cikkünkben néhány technikát, amelyek segítik a befelé fordulást, annak megértését, hogy éppen mi is történik bennünk, és ezáltal hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztábban lássuk önmagunkat.
Online kurzusok és előadások
Eddig is minden estére több pszichológiai előadás jutott országszerte, jelezve a hatalmas igényt az önmagunkról gondolkodás, önismereti tudás megszerzése iránt. Most mindez átkerült az online térbe, ezáltal eltörölve a térbeli és időbeli korlátokat is, így ha lehetőségeink engedik, bármilyen témában hallgathatunk előadókat, vagy részt vehetünk különféle kurzusokon. Ha épp azt észleljük, hogy az elcsendesedés, a jelen megélése okoz nehézséget, megtanulhatjuk a meditáció, relaxáció különböző formáit, például a Mindset Pszichológia Facebook-oldalán közvetített élő előadásokból. Ha pedig arra keresünk válaszokat, hogyan oldhatjuk meg a jelenlegi helyzet adta problémáinkat, több szakember is készít rendszeresen élő közvetítéseket a témában. Orvos-Tóth Noémi, az Örökölt sors szerzője szerint fontos segíteni ebben az időszakban, hogy megfoghatóvá tegyük azon pszichés folyamatok értelmezését, melyeken éppen keresztülmegyünk – Facebook-oldalán élőben jelentkezik hétköznap esténként, és gyakran más szakembereket is meghív beszélgetni a műsorába az aktuális témákban.
„Karantén-napló” írása
Ha eddig nem tettük, most akkor is érdemes kipróbálnunk a naplóírást, már csak azért is, mert érdekes lehet majd később erről az időszakról olvasni. Az írás sok esetben segíti a gondolatok rendszerezését, a félelmek, szorongások eltávolítását és feldolgozását. Segít megérteni, éppen mi történik velünk, így az önismeretnek is jó eszköze lehet. Írhatunk a napi történésekről is, arról, hogy mi okoz nehézséget, mi okoz örömet. Ez azért lehet hasznos, mert célt és értelmet ad a legapróbb mozzanatoknak is a napunkban, segít keretbe helyezni, és feldolgozni a történéseket. Emellett társas funkcióval is szolgál: amit rendszerint elmesélünk a barátainknak, családtagjainknak, kollégáinknak a személyes találkozásokkor, az most nagyrészt bennünk marad, a napló viszont fórumot nyújthat az aktuális gondolatainknak, mindannak, amit megosztanánk valakivel, ha ott lenne velünk.
Önismereti naplóírás
Írhatunk naplót célzott kérdések mentén is, amelyek mentén átgondoljuk életünk bizonyos szegmenseit: mintha esszéket írnánk különböző témákban saját magunkról, vagy valaki interjút készítene velünk életünk fontos kérdéseiben. Ilyen lehet például, hogy hogyan képzeljük el az életünket 5-10 év múlva, kik a közeli barátaink, kapcsolataink, és miért fontosak számunkra, milyen tulajdonságainkat szeretnénk kimunkálni, erősíteni a jövőben, milyen fejlődési céljaink vannak, és még folytathatjuk a sort, csak a kreativitásunkon múlik, hogy milyen kérdéseket teszünk fel önmagunknak.
Álomnapló
Érdemes álomnaplót is vezeti ebben az időszakban, mert, ahogy a bevezetőben is említettük, az álomtevékenységünk fokozódhat a napi ritmusunk felborulása, és az erős érzelmek hatására. A vezetés mellett jó, ha néha vissza is olvassuk a naplónkat. Nem kell álmoskönyveket bújnunk az értelmezéshez, de azt végiggondolhatjuk, hogy a jelentős, furcsa vagy visszatérő motívumokhoz milyen asszociációkat tudunk társítani, mi jut róla eszünkbe.
Mesékkel az önismeret útján
A meséknél gazdagabb kríziskezelő eszköztárat nem találunk: a klasszikus népmesék tele vannak nehéz helyzetekkel, megoldandó konfliktusokkal, bölcs segítőkkel és a próbatételek hatására fejlődő hősökkel. Épp ezért felnőttként is sokat tanulhatunk belőlük, nemcsak önmagunkról, hanem arról is, hogyan tudunk harmóniában élni a körülöttünk levő világgal. Önismereti utazásra hív a meséken keresztül Clarissa Pinkola Estés Farkasokkal futó asszonyok című könyve, vagy Boldizsár Ildikó több témában megjelent mesegyűjteményei, melyek jó kiindulási alapot szolgáltatnak ahhoz, milyen kérdések mentén érdemes feldolgoznunk magunkban a meséket. Már önmagában a meseolvasás, mesehallgatás is csökkenti a magányból és bizonytalanságból fakadó szorongást, mert bekapcsol egy olyan egységes és egylényegű világképbe, amely mindannyiunk univerzális nyelvén szól – ezt Boldizsár Ildikó gyakran hangsúlyozza a meseterápiával kapcsolatban. Meseterapeuták az ország minden pontjáról mesélnek most online videókon keresztül, hogy segítsék a belső rend és harmónia megteremtését, amire nagyon is szükségünk van, amikor épp minden, amit eddig ismertünk, felborult körülöttünk.
***
Ha úgy érzed, a stressz megnehezíti a mindennapjaidat, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.
A Mindset Pszichológia csapata továbbá MENTÁLIS AKCIÓTERVÉN belül eseti pszichológiai tanácsadást is hirdetett, amely díjmentesen igénybe vehető.
Felhasznált irodalom:
Boldizsár Ildikó (2010). Meseterápia. Magvető Kiadó, Budapest
Boldizsár Ildikó (2017). Életválságok meséi. Magvető Könyvkiadó, Budapest
Boldizsár Ildikó (2017). Mesék a felnőtté válásról. Jelenkor, Budapest
Estés, Clarissa Pinkola (2017). Farkasokkal futó asszonyok. Édesvíz Kiadó, Budapest
Weaver, Caity (2020). Why am I having weird dreams lately? The New York Times, 2020.04.13.
