A mozgás kalandra hív, és a kaland arra bátorít minket, hogy új dolgokat ismerjünk meg, hogy próbára tegyük magunkat, megismerjük a saját képességeinket és határainkat, közben pedig segítséget nyújt abban is, hogy felelősséget vállaljunk az egyéni növekedésünkért és fejlődésünkért. Hogyan ér össze a pszichológia és a kinti testmozgás egy terápiás módszerben? A kalandterápia szemléletében kéz a kézben járnak, ebbe nyújtunk most betekintést.

A kalandterapeuták világszerte a természetben való fizikai aktivitást használják fel, hogy a résztvevők fizikai, mentális és érzelmi módon is kapcsolódjanak a terápiás munkába. Egyes helyeken a folyamatban lévő terápia kiegészítéseként, máshol önálló terápiás módként alkalmazzák, amely bármely korosztályban hatékony segítséget nyújt. Ez az irányzat leggyakrabban csoportban alkalmazott, és a csoportműködések jótékony hatásai is érvényesülnek, de egyes esetekben személyre szabott is lehet, egyéni foglalkozások keretein belül.

Hogyan képzeljük el ezt a módszert?

A kalandterápiának számos formája van, élményekkel és kihívásokkal teli fizikai aktivitások fűszerezik. Hatékonyan levezethető beltérben is, azonban legtöbbször kinti környezetben zajlik, jelentsen ez egy közelben levő parkot vagy távolabb eső erdőt. A képzett szakemberek vezetése mellett a mozgásos tevékenységek széleskörű tárházát alkalmazzák az egészen egyszerűnek tűnő, bokron való átsétálástól kezdve, a kötélpályák vagy túrázás élményéig, de az erre adott helyeken a kajakozás vagy a szörfözés is a módszer eleme lehet, mely a mentális egészséget szolgálja. Ezek a tevékenységek 1-2 órás időtartamúak, de akár több napos elvonulások is lehetnek a sátrazás vagy a vadonban eltöltött napok keretein belül. A kalandterápiához szorosan kapcsolódik a vadonterápia is, bár a tevékenységeik helyszíne, és módszereik eltérnek, céljuk azonos:

A természet és a mozgás adta lehetőségek, valamint az aktív cselekvés energiáinak felhasználása.

A módszer nem a hagyományos terápiás keretek között zajlik, azonban olyan pszichológiai irányzatokat és szemléleteket használ fel, mint például a rendszerszemlélet és a kognitív viselkedésterápia. Az irányzat alapját az élménypedagógia képezi, mely a tapasztalati tanulás előnyeit építi be. Ebben a szemléletben a kliens aktívan vesz részt a vezetett foglalkozásokon, ahol megtapasztalja a cselekedeteiért vállalt felelősségvállalást is. A természetben eltöltött idő, az ott lezajlott interakciók és vállalt kockázatok, a pozitív stressz megtapasztalása, és a kaland élményének megélése központi elemei a terápiának.

Közösen az egyéni fejlődésért

A holisztikus nézőpont, valamint a jelenlegi és a jövőbeli funkcionális viselkedések érdekében fenntartott megoldásközpontúság, és a társas közeg együttműködése alapvetően hatással vannak a megélt élményekre és a kliens fejlődésére. A tevékenységek során a résztvevők különböző akadályokat küzdenek le, és ebben a folyamatban lehetőségük van megtapasztalni saját erősségeiket és gyengeségeiket, továbbá megtanulhatják, hogy bevállalják a szükséges kockázatokat, kitolják határaikat, miközben biztonságos és támogató közeg veszi őket körül. A serdülőknek lehetőséget ad, hogy aktív szerepet vállaljanak a mentális egészségük érdekében, közben megtapasztalva az öngondoskodás, a tudatosság és felelősség érzetét.

A közös élmények erőforrásként szolgálnak a mindennapokban

A módszer célja a rugalmasság, a pszicho-szociális készségek fejlesztése, valamint a viselkedéses problémák kezelése. A kalandterápia úgy tudja segíteni a gyógyulás folyamatát, hogy a mentális egészséget támogató hagyományos közegből kilépve az egész terápiás keretet megváltoztatja. Ahelyett, hogy a résztvevő korábbi szokásaira, személyiségére, hajlamaira fókuszálna, olyan tevékenységeket kínál, amelyek új célokat fogalmaznak meg. A kalandterápia egyik javaslata, hogy az egyént átvezesse a megszokott működéséből és az érzelmi megküzdést ezáltal érje el, ezért kiemeli abból a környezetből, amely akár hozzá is járulhat a nehézségeinek fennmaradásához. Gyakori elemei a bizalomjátékok, hiszen a társakkal való együttműködés fontos összetevője ennek a módszernek.

A foglalkozások olyan kooperatív elemeket is tartalmaznak, ahol a közös feladatok által a mások iránti bizalom és problémamegoldás is kulcsszerepet játszik.

Ezek a foglalkozások az érzelmi intelligencia fejlesztését is megcélozzák, hiszen ahogyan a résztvevők egymást támogatják a közös cél érdekében, kommunikációs képességük fejlődik, és megtanulják az értékes visszajelzések adását és elfogadását, a sikeresebb egymáshoz kapcsolódást, valamint az egyéni határok tiszteletben tartását. A kalandterápia hatékonynak bizonyult a serdülők korosztályában is, akik a komfort zónából való kilépés és a megszokott napi helyzetektől eltérő tevékenységek által másképpen tekinthetnek magukra, miközben valós vagy alacsony fokú veszélyekkel néznek szembe. A kaland fogalmához kapcsolódik a kockázat, kihívás és veszély is, de az új kihívásokkal való megküzdés és az együttműködő közösség jótékony hatással van a serdülők önbizalmára és társas készségeire.

Egyéni életutunk sajátos akadályokat hordozhat, melyek egyben lehetőséget is nyújtanak a fejlődésünkben.

A kalandterápia hatékonynak bizonyult számos mentális betegséggel való megküzdésben, mivel a természetben töltött idő jó hatással van a mentális egészségre, ezért bizakodással és nyugalommal tölthet el bennünket. Bratman és munkatársai azt találták, hogy csökkenti a szorongás és a depresszió erősségét, valamint a kortizolszint esésével csökkenti a stressz mértékét is.

A kinti környezetben megtapasztalt élmények kognitív, érzelmi és viselkedéses szinteken is változást fejtenek ki.

Piff és kutatócsoportja szerint a félelem átélése, ami akár egy sűrű erdőben sétálva járhatja át az utazót, pozitív társas viselkedésekre ösztönöz, valamint segíthet áttenni a fókuszt a mindennapi, minket körülvevő eseményekről az éppen előttünk levő lépésre.

A kaland és fizikai aktivitás adta élmények

A mozgásos tevékenységek azonnali fiziológiai változásokat indítanak be a szervezetünkben, mint például a vérnyomás csökkenése, a cirkadián ritmus szabályozása, és hosszútávon hatással vannak az erőnlétünkre, a mozgásos készségeink fejlődésére, kinesztetikus tudatosságunkra és egészséges életvitelünkre is. Giles és kollégái kutatásában 12 major depresszióban szenvedő fiatal felnőtt rendszeresen heti háromszor végzett testmozgást vezetett foglalkozásként, és önmagukban a többi napokon. Ennek eredményeként 12 hét után 10 résztvevő már nem bizonyult depressziósnak, és ezt az eredményt számos másik kutatás is megerősítette.

A kalandterápia hozzájárul a reziliencia, az énhatékonyság és az önbizalom növekedéséhez, a viselkedéses és a hangulati zavarok enyhítéséhez. A bátorság, a pozitív jövőkép és az optimizmus, valamint a kiegyensúlyozottság, és a pozitív érzelmek is felerősödnek: boldogság, büszkeség, remény és elégedettség lehet a kalandterápia hozadéka, mely érzések megélhetőek a terápiás folyamat során, és annak eredményeképpen.

A mozgás kulcsszerepet játszik a fizikai és a mentális egészségünkben is, hát útra fel!

Irodalom:

Bowen, D. J., Neill, J. T. (2013). A Meta-Analysis of Adventure Therapy Outcomes and Moderators. The Open Psychology Journal, 6, 28-53.

Bratman, G. N., Hamilton, J. P., Hahn, K. S., Daily, G. C., Gross, J. J. (2015). Nature experience reduces rumination and subgenual prefrontal cortex activation. PNAS, 112(28), 8567-8572.

Callister, R., Giles, A., Nasstasia, Y., Baker, A., Dascombe, B., Halpin, S., Hides, L., Kelly, B. International Journal of Excercise Science-Absztrakt.

Harper, N. J., Dobur, W. W. (2020). Outdoor Therapies An Introduction to Practices, Possibilities, and Critical Perspectives. 7. fejezet.

Piff, P. K., Dietze, P., Feinberg, M., Stancato, D. M., Keltner, D. (2015). Awe, the small self, and prosocial behavior. Journal of Personality and Social Psychology, 108(6), 883-99.

https://www.newportacademy.com/resources/mental-health/adventure-based-therapy/. Letöltve: 2021.01.18.